Sárospatakon jártam

Sárospatak a Rákócziak idején élte virágkorát. A település valószínűleg folyójáról kapta a Patak nevet, míg Sárosnak a Bodrog és Ronyva közt elterülő vidéket nevezték.

Költözik a Tenkes kapitánya

Az év végén kezdődik a siklósi vár felújítása: a másfél milliárdos beruházás költségét a város uniós forrásból és a norvég alap támogatásából fedezi. A munkálatok miatt - várhatóan - novemberben bezár a XIV. században emelt, gótikus műemlék épület.

Sárvár: a természet adta kincsek városa

Jól dönt, aki kikapcsolódásra, pihenésre, gyógyfürdőzésre Sárvárt választja. A Nyugat-Dunántúl központjában, gyönyörű természeti környezetben, sokszínű, ezeréves múltú város fogadja a látogatót.

Vár a múlt Észak-Magyarországon

Az október 17-i és 25-i hétvégén kedvezményesen látogathatók az akcióhoz csatlakozott észak-magyarországi várak és múzeumaik.

Szádvár, avagy egy tiltott zóna visszafoglalása

Az egykori Torna vármegye - ma Észak-Borsod - területén fekvő aprófalvas térség a trianoni határ meghúzásáig ezer szállal kötődött a Felvidék városaihoz, de leginkább Kassához. Szögligethez 1943-ban csatolták a XVIII. században lengyel telepesekkel újjáépített Derenket.

 

Füzér, a romantika fellegvára

Legészakibb tájunkon, Füzér község fölött, háborítatlan hegyvidéken magasodik az egyik legrégebben épült várunk, a füzéri vár. A Nagy-Milic hegycsoport kőzsákokból álló vulkáni hegyén áll romjaiban is hivalkodóan, igazi jókais-romantikus környezetben. Az Árpád-korban épült erődítmény évszázadokon át bővült, formálódott, miközben neves történelmi családok birtokolták. Az eredetileg román stílusú várat az 1500-as évek körül a Perényiek alakították át emeletessé, megerősítve olasz bástyákkal és a kornak megfelelő védelmi rendszerrel. Ekkor épült a ma is látható gótikus kápolna, amely alatt a mohácsi csatavesztés után Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a magyar koronát őrizte.

Az Árpád-korban épült erődítmény évszázadokon át bővült, formálódott, miközben neves történelmi családok birtokolták. Az eredetileg román stílusú várat az 1500-as évek körül a Perényiek alakították át emeletessé, megerősítve olasz bástyákkal és a kornak megfelelő védelmi rendszerrel. Ekkor épült a ma is látható gótikus kápolna, amely alatt a mohácsi csatavesztés után Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a magyar koronát őrizte.

A reneszánsz palotaszárnyat Perényi Gábor építtette az 1560-as években, őt Báthori István, majd Báthori Erzsébet váltotta, akit csejtei szörnyetegként vagy női Drakulaként is emlegetnek. Az eladósodott bécsi udvarnak pénzre volt szüksége, ezért kitalálták, hogy Erzsébet azért marad szép, mert fiatal lányok vérében fürdik. E koholt vádak miatt zárták a csejtei vár tornyába, ahonnan ki sem engedték, a Báthoriak pedig elveszítették vagyonukat. A királyi kincstár ezután német őrséget vezényelt az erődítménybe, és ekkor indult meg a pusztulás. A császári erők 1676-ban részben lerombolták a falakat, majd a környékbeliek építkeztek a kövekből. Utolsó birtokosa, a Károlyi család 1934-36 között végeztetett állagvédelmi munkát, míg a következő fejezet 1977-re datálódik. Ekkor kezdődtek meg a feltárási munkálatok, amit 1992-ben újraindítottak.

Az ásatások során felfedezték a baldachinos falpilléreket és az egyedi pálcaműves ülőfülkéket. Napjainkra sikerült helyreállítani a kápolnát, a kaputornyot, a konyhát és a sütőházat. Utóbbiban lángost és kenyeret készítenek, de rendeztek már a várban esküvőt is. Elkészült a komplex helyreállítási terv, amelyben a falakat az eredeti magasság 2/3-ára akarják viszszaépíteni. A komoly művészettörténeti értéket képviselő füzéri várat a várheggyel hazánk hét természeti csodája közé sorolták.

A községben álló, 1879-ben kőből épült tájház korának megfelelően szoba-pitvar-kamra-istálló beosztású. A szobában Sátoraljaújhelyen készült festett bútorok láthatók, felidézve az ezredforduló berendezéseit. A konyhát eredeti kemence teszi hangulatossá, de felvonultatják az épületben a szövés-fonás munkaeszközeit is. A szlovák tájházban a kisebbség kulturális és népművészeti értékeit vonultatják fel.

A Zempléni Tájvédelmi Körzetben számos építészeti emlékkel találkozunk, az országos kéktúra 1096 kilométeres útvonala pedig a közeli Hollóházán ér véget. A Nagy-Milic 894 méteres legmagasabb pontjával kimagaslik környezetéből, de cél nélkül is érdemes barangolni a Zemplén gyönyörű tájain, a tiszta vizű csörgedező patakok partján. Nem árt azonban az óvatosság, mert hazánkban itt él legnagyobb számban a védett keresztes vipera, aminek a marása végzetes lehet. A magaslatokról viszont tiszta időben láthatóak a Magas-Tátra hegycsúcsai. A 600 fős községben 40 turista vendéglátását tudják biztosítani, akikre hamisítatlan zempléni gasztronómia vár. Megközelítés: a 3-as számú főútról, illetve Sátoraljaújhely felől. Infó: www.fuzer.hu

Top cikkek