A turai kastély angyalai és ördögei
Bár a turai kastély feltámadása igen-igen lassú - amint megpillantják, a műemlék épületek felújításban járatlanok számára is nyilvánvaló, micsoda pénzbe kerülhet régi tündöklésének helyreállítása - azért az mégis szerencse, hogy nem zárták el a látogatók elől. Lehet benne jönni-menni, tornyait, kovácsoltvas díszeit, ablakrácsait, magas, karcsú téglakéményeit, dór oszlopait nézegetni.
Álldogálni a kocsifelhajtó alatt, s elképzelni, amint egy libériás inas kitárja a földszinti csarnok hatalmas kapuját. Megbámulni a hajdan volt pálmaház kupolája alatt, mint tör be a borostyán azon az íves ablakon, amelyen - három szökőkút csobogásának háttérzenéje közben - Klára bárókisasszony szemlélhette a naplemente kastélyparkra ereszkedő árnyait.
Ybl Miklós, korának legsikeresebb építésze pompás neoreneszánsz kastélyt épített Schossbergerék megrendelésére. Olyat, amelyet azután az Operaház kistestvéreként emlegethettek. Ráadásul az épület rendelkezett a kor minden technikai vívmányával is: a 98 helyiségből álló kastélyban volt étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték. Minden szinten működött fürdőszoba, a falak között harminc centiméteres légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők biztosították a szellőzést.
Szolgál most a kastélyban egy belépőjegyárus-biztonsági ember, vele kiváltképpen érdemes szóba elegyedni: bejárt már minden zegzugot a házban és a parkban, s úgy tud beszélni mindezekről, mintha ott lett volna, amikor a szélzászlót vagy a terasz kőbábjait a helyükre emelték.
Pedig az nem mostanában történt.
Schossberger Lázár a Felvidékről települt Pestre, ahol fiával, Vilmos Simonnal olyan sikeresen bocsátkozott gabonakereskedésbe, bankügyletekbe, dohány- és cukorüzletekbe, hogy a kiegyezés után már Pest leggazdagabb kereskedői közt tartották számon. A családnak Ferenc József magyar nemesi címet adományozott 1863-ban, Vilmos Simon két fia pedig- Henrik és Zsigmond - 1890-ben már a báróságig vitte.
Az Eszterházy Miklós hercegtől vásárolt turai birtokon Zsigmond építtette a kastélyt: az 1873-ban indult munkálatokat 1883-ra fejezték be teljesen, s akkortól a korabeli elbeszélések szerint nyugodt, kiegyensúlyozott, nem hivalkodó, inkább visszafogott nagyúri életet élt a család. Bérmunkásokat tartottak, nekik tanyákat építettek, ahol Bartók Béla 1906-ban 156, a cselédektől gyűjtött népdalt tudott feljegyezni. Harasztpusztán ma is áll az épület, amelyben a báró iskolát létesített,
Schossberger Zsigmondnak négy gyermeke érte meg a felnőttkort: egyik lánya, Jenny és Hevessy-Bischitz Lajos házasságából - három lány és három fiú közt - született az a Hevessy György, akit a XX. század Nobel-díjas kémikusai között tarthatunk számon.
A nagyúri család élete az 1930-as években kezdett felborulni: a több ezer hektáros birtokból előbb csak házhelyeket, majd mezőgazdasági területeket is el kellett adnia Viktornak, aki apja halála után a kastélyt s a családi ügyek intézését megörökölte. Pedig ennek előtte sikeresen munkálkodott: a település alakításában is részt vállalt, nagy összeggel támogatta a templomépítést, erdőtelepítésével pedig elnyerte a Pest vármegyében kiírt pályázat első díját.
Ifjabb Viktor és Klára idejében a vagyon végromlása is elkövetkezett. A fiúörökös a 2. világháborúban munkaszolgálatosként halt meg, a lány 1945-ben Angliába ment férjhez, 93 évesen fejezte be az életét.
A kastély szovjet katonák szállása, majd kórház lett, 1946-1973 között iskolaként szolgált, ez után több tulajdonos is kézről kézre adta. Legújabb hasznosítóinak terveiben ötcsillagos, 120 szobás szállodakomplexum és konferenciaközpont építése szerepel.
A kastély mindenesetre ma még nyitva áll minden rendű és rangú látogató előtt, akik november 1-jéig naponta 9-19 óráig, azt követően 9-16 óráig nyerhetnek bebocsáttatást az épületbe. Schéner Mihály kiállítása idején, október 18-ig az épület 9-17 óráig tart nyitva.
Nem árt azonban előre egyeztetni a látogatást a (30) 625-6139-es telefonszámon. Felújítás alatt álló kastélyban - ahol időnként a filmesek is berendezkednek - bármi közbejöhet.
