Kneréknél, a nyomdamúzeumban
Az 1982-ben a szomszédos Endrőddel összekapcsolt Gyoma rendelkezik néhány idegenforgalmi attrakcióval (ilyen a strandjuk és az évente megrendezésre kerülő sajtfesztivál is), ám nyomdamúzeum csak ez az egy van Magyarországon.
Az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés időszakában egy könyvkötő a tiszántúli Gyomán "kontár" nyomdászként vállalkozásba fogott. Kezdeményezését támogatták a városka vezetői, akik - más környékbeli települések vaskalapos irányítóival ellentétben - szívesen fogadták a vasutat is, amit erre vezettek Arad felé, s általa lehetővé vált bekapcsolódásuk az ország vérkeringésébe. Erre épített jó üzleti érzékkel Kner Izidor, akinek 1882-ben alapított egyszemélyes nyomdája az első világháborút megelőző évekre már 150 fős üzem-
mé fejlődött. Emblémájukon azonban megőrizték a vándor könyvárus figuráját, aki hátán hordta portékáját.
A gyomai nyomda felvirágzásának alapját a közigazgatási nyomtatványok készítése és forgalmazása jelentette, melyhez később irodaszer-kereskedés is kapcsolódott. Ám a Kner nevet a könyv tette igazán ismertté. Könyvkiadással már az első évektől kezdve foglalkozott Kner Izidor, ennek minősége és mennyisége azonban elsőszülött fiának, Kner Imrének munkába állása után lendült fel igazán. (Ő rövid lipcsei tanulmány után, 17 évesen lett a nyomda műszaki vezetője.) A két világháború közötti időszakban a magyar művészi könyvkiadást a Kner név fémjelezte itthon és külföldön egyaránt: a kiadványok külleméről a legnagyobb elismeréssel szóltak a nyomdász-tipográfus szakma tekintélyei. A gyomai műhelyben láttak napvilágot a Vasárnapi Kör, a Nyugat, a Szegedi Fiatalok köré csoportosuló irodalmárok (Balázs Béla, Lukács György, Lesznai Anna, Buday György, Ortutay Gyula, Radnóti Miklós és mások) munkái.
A nyomdaipari múzeumnak Kner Imre egykori lakóháza ad otthont a Kossuth utca 16. alatt, az üzem tőszomszédságában. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. Itt bemutatják a tipográfia Gutenberggel kezdődött történetét, a Kner család tagjainak munkásságát. Szemügyre vehetők a gyomai nyomdában készült könyvek, meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és egyéb nyomtatványok, korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállításon könyvkötészeti és nyomdagépek járhatók körbe, sőt a vállalkozó szellemű vendég maga is készíthet nyomtatványt a működő veterán masinákkal.
A múzeumban látható még az 1928-ban Kozma Lajos által tervezett bútoregyüttes, amely jól tükrözi a XX. század első harmadának polgári ízlését. Megtekinthetők annak írásos emlékei is, miként törekedett a Kner család nagyvonalú adományokkal, alapítványok támogatásával előmozdítani a szűkebb és a tágabb haza kulturális fejlődését.
Míg az első világháború inkább anyagi veszteséget okozott Kneréknek, a második világháború súlyosabb árat követelt: a család tagjai közül többen váltak a holokauszt áldozataivá. A tragédia - alaposan dokumentálva - ugyancsak megismerhető a múzeum látogatói számára.
Tavasszal - anyagi okokra hivatkozva - az anyacég előbb keddre korlátozta a múzeum nyitvatartási idejét, majd ezt is felfüggesztette. Július közepétől azonban ismét kinyitottak, igaz, csak hétvégén és a munkaszüneti napokon, a szeptember 30-ig terjedő időszakban.
