Magyar csodák: a szegedi Dóm tér együttese

Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A huszadik magyar csoda.

Az élve eltemetett viadukt

A múlt heti hídmérnöki konferencián élénk érdeklődést váltottak ki az eltemetett somlyóbányai viadukt fotói és rajzai. Nem csoda, hisz az idén felavatott köröshegyi völgyhíd átadásáig ez volt a legnagyobb ilyen hazai műtárgy. Helyenként harminc méter magasan, s hét ívével kétszáz méter hosszan szelt át egy völgyet a nógrádi szénmedencében. Kétszer akkora volt, mint a veszprémi.

Kerekeken költözik a templom

Tizenkét kilométer nem nagy távolság, egy jó ezer tonnát „nyomó” középkori templomnak azonban igencsak komoly utazás.

Az ókor ismét életre kel

Az Alpoktól északra, Mainzban található a legnagyobb római kori színház, mely napjainkig is részben feltáratlan.

Séta Soroksár zöld kertjében

Ha valaki ebben a hatvanhektáros soroksári botanikus kertben sétálgat, egyúttal a világot is bejárja.

 

Helyükre kerülnek a vásárhelyi szélmalom vitorlái

A felújítás egyik utolsó lépéseként helyükre kerülnek a vásárhelyi Papi-féle malom egyenként öt-hat mázsás vitorlái; ezt követően már csak a "finomhangolás" következik és akár újra őrölhet a szerkezet - közölte Ozsváth Gábor néprajzkutató a munkálatok kezdetekor az MTI-vel. A május elején indult - több mint hárommillió forintos költségvetésű - rekonstrukció során kicserélték a vitorlatengely hatalmas tartógerendáit, a forgatócsúszórámát, a mechanikai szerkezet elkorhadt darabjait, s kiszellőztetik a belső tapasztott falat is.

A munkálatok leglátványosabb része a csaknem tízméteres vitorlák felhelyezése. A szakemberek a feladatot daru segítségével végzik el. A molnárok régen több darabban emelték helyükre az igencsak súlyos vitorlaelemeket, mégpedig úgy, hogy keresztülvetettek egy kötelet a tengelyen, melyet az épület köré tekertek, majd pedig elkezdték forgatni a tetőszerkezetet, így tulajdonképpen maga a malom vált egy csigaszerkezetté - magyarázta Ozsváth Gábor.

A szakember azt is elárulta, a vitorlák gerendája fenyőből, a lécezet - amely akár két rajta dolgozó embert is elbír - pedig tölgyfából készült.

A vitorlák felhelyezését - ami egy-két napig tarthat el - a szerkezet beállítása, "finomhangolása" követi. Ezután akár őrölhetnek is a malomban. A néprajzkutató tervei szerint néhány év múlva az ipartörténeti műemlék látogatói a kenyérkészítés teljes folyamatát végigkövethetik majd itt: a malomhoz tartozó telken búzát termesztenek, az őrlés után pedig a molnárház kemencéjében sütni is lehetne majd.

A Papi-féle szélmalom Hódmezővásárhely főterétől tizenkét kilométerre található. A patinás műemlék 1856-ban épült. A Papi család egészen az 1940-es évekig működtette a malmot. A kis dombra épült, csonka kúp alakú építmény külső átmérője csaknem tíz méter, az épület teljes magassága pedig tizenhárom méter. A téglafalú, zsindelyfedésű háromköves malomban egy kő - jó szél esetén - négy-öt mázsát őrölt óránként. (MTI)

Top cikkek