Zöld recept az élelmezésre: vegyszer helyett okos trükkök
A világon másfél milliárd túlsúlyos ember él, viszont majdnem egymilliárdan éheznek, miközben a globálisan megtermelt élelmiszerek harminc százalékát elpocsékolják. Az élelmezési világnapon a Greenpeace független kutatások csokrával próbálta felhívni a figyelmet az emberközpontú élelmezési rendszer fontosságára.
A világ népessége 1950 óta megkétszereződött, ám az élelmiszer-termelés céljára igénybe vett szántóföldek nagysága csak tíz százalékkal nőtt. A két szám között nagy a szakadék, ám megfelelő innovációs megoldásokkal ez áthidalható lenne. Az ENSZ két éve kiadott jelentése szerint nem igaz, hogy a gyarapodó emberiséget ne lehetne táplálni ökológiai alapú gazdálkodással megtermelt élelmiszerekkel. Sőt, több és jobb minőségű élelmiszer kerülhetne az asztalunkra így – állítja Rodics Katalin, a Greenpeace közép- és kelet-európai agrárkampány-koordinátora. A szervezet tegnap két tanulmánykötetet mutatott be a növényvédő szerek egészségügyi hatásairól, illetve az ökológiai gazdálkodásról.
A növényvédő szerek biológiai hatásával kapcsolatos kutatásokról készített összeállítás a nagy vegyi cégek kommunikációját igyekszik ellensúlyozni. A felsorolt adatok közül azok a legegyértelműbbek, amelyek állatkísérletekre, illetve a peszticidek környezetében dolgozók egészségügyi adataira vonatkoznak. Talán a legvilágosabb az a 2008-as holland kutatás volt, melyet virágtermesztő üvegházakban dolgozó nők körében végeztek. Itt rendszeresen nagy mennyiségű, unióban engedélyezett növényvédő szert használtak, és kimutatták, hogy az érintett nők körében a vetélés kockázata négyszeresére emelkedett. Egy gombaölő anyagról az is kiderült, hogy hatása – patkányokon – generációkon átívelően örökíthet át betegségeket.
Egy uniós vizsgálat 2007 és 2014 között publikált eredményei szerint a hüvelyesek, a levélzöldségek, illetve bizonyos gyümölcsök, mint az alma és a szőlő tartalmazzák – néha még a pultokon is – a legtöbb szermaradványt. Egy amerikai vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy számos ilyen anyag a felhasználás helyétől távolabb (tíz és százötven méter közötti távolságban) is kimutatható, és koncentrációja akár meghaladja a biztonsági határértékeket is.
A növényvédő szerek nem csak a megcélzott kártevőkre hatnak, és a tanulmány a biológiai sokféleségben okozott károknál különösen a békák érzékenységét emeli ki.
A Greenpeace szerint annyi hatóanyag van forgalomban, hogy a kockázatok mérséklésére az egyes szerek csökkentését célzó stratégiák helyett a szintetikus szerek – egyelőre kétségtelenül nehezen megoldható – teljes betiltása, és a Greenpeace szerinti hét alapelven felépülő ökológiai gazdálkodás elterjesztése lenne célravezető. Ez utóbbiban a termesztett fajták sokfélesége, a vetésforgó és a természetes növényvédelem eszközei sikeresen növelik a termékenységet és a kártevőkkel szembeni ellenálló képességet. Egy évtizedes wisconsini kutatás szerint ökológiai gazdálkodással nyereségesebben és hatékonyabb energiafelhasználással édesebb és kevésbé savanyú almát termeltek. Afrikában pedig 60-70 százalékkal nagyobb termelékenységet értek el, amikor haszonnövények közé kártevőriasztó anyagokat kibocsátó fajokat ültettek, köréjük meg olyan gyomokat, melyeket épp szívesen fogyasztottak. Kínában 8-10 fajta rizst, közte bőtermőt és kártevő-ellenálló típusút vetettek együtt, így a gombafertőzés nem volt képes elterjedni, végül 40-60 százalékkal nagyobb termést értek el.
Ha ilyen irányú kutatásokra jutna több pénz, gyorsabban menne az átállás. Ám az élelmiszer-termelés nagy része ma az átláthatatlan gazdasági érdekek miatt más irányt követ. Riasztó példa egy német gyümölcsjoghurtgyártó cég, mely kétezer kilométerről gyűjti össze a termék hozzávalóit, miközben azok tíz kilométeren belül is rendelkezésre állnak.
