A megosztásokkal bevételt termelünk a Facebooknak, mely ingyen jut tartalomhoz. Ez megváltozik, ma szavaznak Brüsszelben.
Talán ma megszavazzák Brüsszelben, hogy ezentúl annak is járjon szerzői jogdíj, akinek a művét megosztják az internetes közösségi oldalakon. Az olvasók a tartalomra kattintanak, a hirdetők pedig az olvasók és a kattintások száma alapján fizetnek. Tehát például a Facebook úgy jut bevételhez, hogy nem költ tartalomra. Fizetni az interneten megosztott tartalomért nem azoknak kell majd, akik olvassák, hanem azoknak, akik pénzt keresnek a megosztással, méghozzá úgy, hogy ahhoz csak a felületet, vagy mint ahogyan azt a kábelszolgáltatók teszik, az infrastruktúrát biztosítják.
 |
| Zuckerberg egy vagyont keres, a hírportálok meg szívhatnak Reuters |
A kábelszolgáltatós hasonlat pontosan érzékelteti azt, amiről az Európai Bizottság szerzői jogi reformjain dolgozók munkálkodnak most, egyúttal meglepő is, hogy miközben a tévécsatornák pénzt kapnak azért, hogy a kábeltévés csomagokba bekerüljenek, a szerkesztőségeket fenntartó médiacégeknek senki nem fizet a megosztott, az általuk fizetett szerzők által előállított tartalmakért.
Nemcsak Magyarországon szenvednek el komoly bevételkiesést az internetes hírportálokat, közösségi oldalakat elárasztó tartalmat előállítók, hanem világszerte mindenütt. Elsőként mégis Európában készülnek helyretenni, vagyis a megváltozott világhoz igazítani a jogszabályokat. Mint Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója rámutat: az online platformszolgáltatók piaci értékét együttesen 22 milliárd euróra teszik, csak a Facebookot 300 millió európai látogatja, a kulturális tartalmak, a hírek, az információk, a zenék megosztása kimutathatóan az egyik elsődleges ok, amitől ezek a helyek érdekesek a többség számára.
Sokáig azzal érveltek a keresőmotorokat és közösségi platformokat működtető cégek, hogy a postások sem szoktak fizetni a küldeményért. Csakhogy ők postásként a hírfogyasztási, olvasói szokások megváltozásával óriási látogatottságra tettek szert, ezzel magukhoz vonzották a hirdetőket, és átírták a reklámköltéseket. Még egyszer: olyan árut értékesítve, illetve terjesztve, amelynek előállítása nem ezeknek a cégeknek került pénzükbe. Ennek az egyoldalú haszonélvezetnek fog az Európai Bizottság hamarosan véget vetni azzal az egységes jogszabállyal, amelynek tervezetét várhatóan ma publikálják. Ez a tagállami átültetések révén 2018-tól hozhat változást.
A legnépszerűbb online hírportálokra is 40 százalék körüli a közösségi és keresőoldalakról, hírgyűjtő portálokról érkező olvasók. Az internet térhódításával folyamatosan változó piacon a médiacégek most jól lobbiztak. Az európai alkotók még csak aláírásgyűjtéssel tiltakoznak az ellen, hogy az online platformok továbbra sem (vagy alig) fizetnek az általuk megosztott filmek, zenék után.
