Üdvrivalgással fogadták a NASA pasadenai irányítóközpontjában azt a három másodperces jelzést, melyet a Juno űrszonda küldött kedd reggel, ezzel tudatva: rendben megérkezett és pályára állt a Naprendszer legnagyobb bolygója körül.
hirdetés
Egy három másodperces sípszó - mindössze erre a rövidke jelre vártak a NASA pasadenai irányítóközpontjában, hogy hátra dőlhessenek: sikerült a történelmi küldetés. Magyar idő szerint kedd hajnalban, 6 óra körül ért ugyanis a Jupiterhez az amerikai űrkutatási hivatal szondája, a Juno, és pályára állt a Jupiter körül.
Jim Green, a NASA Bolygókutatási divíziójának igazgatója, Scott Bolton, a Juno-küldetés kutatási vezetője, Geoff Yoder, a Tudományos küldetések igazgatóságának helyettes vezetője, Michael Watkins, a Jet Propulsion Laboratory igazgatója és Rick Nybakken, a Juno projektmenedzsere ünnepel az irányítóközpontban Aubrey Gemignani / NASA
"Megérkezett a jelzés: a Juno űrhajónk pályára állt a Jupiter körül" - újságolta az amerikai űrhivatal a Twitteren. A hír hallatán felállva tapsoltak a pasadenai irányítóközpontban.
"A Függetlenség napján mindig van ok az ünneplésre, de ma Amerika születésnapja mellett újabb okunk van az örömre" - közölte Charlie Bolden, a NASA vezetője. "És mi volna amerikaiabb annál, mint hogy egy NASA küldetés olyan helyre jutott el, ahol űrhajó még sosem járt?"
“Most az egyszer nem bánom, hogy egy ablaktalan szobában ragadtam az éjszakára"
- idézte a NASA közleménye Scott Boltont, a Juno-misszió kutatási vezetőjét. "A csapat remek munkát végzett. Az űrhajó is remekelt. Mi is remekül nézünk ki. Ez egy nagy nap" - lelkendezett Bolton.
A Juno űrszonda majd' hárommilliárd kilométert utazott 2011-es startja óta, mire megérkezett a Naprendszer legnagyobb bolygójához.
A Juno 2011-ben startolt NASA
A most finisébe érkező űrmisszió óriási jelentőségű, mivel 10 év óta ez az első küldetés a Jupiterhez, ráadásul a legutóbbi, a nyolc évig működő Galileo szonda 'csak' a gázóriás holdjainak feltérképezésére vállalkozott, míg a Juno magát a Jupitert fogja minden korábbinál alaposabban feltérképezni.
A Juno számokban
A szonda méretei: 3,5 X 3,5 méter.
Napkollektorok hossza és összfelülete: 9 X 2.65 méter, 60 négyzetméter.
Napelemek száma: 18,698.
A szonda tömege: 3,625 kg. (ebből 1,593 kg. az űrhajó, 1,280 kg. az üzemanyag kilövéskor, 752 kg. oxidáló).
Hordozórakéta: Atlas V551 (Atlas első fokozat, 5 gyorsítófokozat, Centaur felső fokozat)
Rakéta magassága: 60 méter
Rakéta tömege (űrszondával, teli tankkal): 573,910 kg.
A Juno-küldetést nem véletlenül várják izgalommal az űrkutatók. Egyelőre ugyanis még azt sem tudjuk, pontosan miből áll a Jupiter: vajon a csíkos felhőinek hidrogén–hélium gázelegye nem rejt-e egy szilárd magot.
hirdetés
Sajnos az űrszonda kameráit lekapcsolták, és csak az érkezés után néhány nappal indítják be újra, így még várni kell az első közeli felvételekre.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor a Juno elnyújtott ellipszis alakú pályára áll, s húsz hónap során 37-szer kerüli meg a Jupitert annak északi és déli pólusa körül. Pályájának legtávolabbi pontján mintegy 3,22 millió kilométerre lesz az óriástól, legjobban pedig ötezer kilométerre közelíti meg a felhők felső rétegeit.
Fotó: NASA
A szondát a Naprendszer külső régióiba küldött korábbi űreszközökkel ellentétben plutónium helyett napelemek hajtják. A kilencméteres napelemtáblák több mint 18,5 ezer napeleme mintegy 500 wattot generál.
A Juno-küldetés mérföldkövei
Start: 2011. augusztus 5. A Jupiter ekkor 716 millió kilométerre volt a Földtől.
Parittya-manőver (elrepülés a Föld gravitációjának segítségével): 2013. október 9. A Juno eddig 1,6 milliárd kilométer tett meg, a művelet idején 500 kilométerre húzott el a Föld felett.
Érkezés a Jupiterhez: 2016. július 4. (magyar idő szerint 5-én hajnalban)
Pályára állás a Jupiter körül: 8:18-8:53 p.m. PDT, 2,8 milliárd kilométer utazás után. A Jupiter ekkor 869 millió kilométerre lesz a Földtől.
A küldetés vége: 2018. február 20.
Jupiter körüli pályán megtett út: 560 millió km.
Teljes megtett út a kilövéstől a Jupiterbe csapódásig: 3,4 milliárd km.
A Juno, majd száz centiméteres, 181 kilós titánpajzsának 1,27 centiméteres falával védett műszereinek egyike a Jupiter mágneses mezőit méri, egy infravörös kamera pedig a pólusok körül izzó sarki fényt örökíti meg. Egy másik kamera kifejezetten a nagyközönség számára készít felvételeket, melyeket a NASA Southwest Research Institute honlapján lehet megtekinteni, és (a szonda „szemének" a legérdekesebbnek tűnő helyekre való irányítása mellett) szavazni róluk.
Így látja majd a Jupitert a Juno:
A fedélzeten a program irányítói az űrkutatás iránt érdeklődő gyerekek figyelmének felkeltésére három apró legószerű figurát is elhelyeztek, melyek az ókori rómaiak istenét, Jupitert, annak testvérét és feleségét, Junót, végül Galileo Galileit, az óriásbolygó négy holdjának felfedezőjét mintázzák.
Fotó: NASA
A szonda sorsa azonban már inkább 'felnőtt tartalom': a gyilkos környezet, mely a New York Times szerint százmillió fogászati röntgen sugárzásával egyenértékű, húsz hónap után a legoptimálisabb védelem ellenére a Juno végét fogja jelenteni. Addig azonban az űreszköz remélhetően egy sor izgalmas felfedezéssel gyarapítja tudásunkat Naprendszerünkről és annak leghatalmasabb tagjáról. A szonda az óriásbolygó összetételét, légkörét és mágneses terét vizsgálja majd, mielőtt irányított becsapódással megsemmisül a Jupiter pusztító viharfelhőiben.
Legek ura
A Juno-misszió számos rekordot dönt meg az űrkutatásban, íme a legfontosabbak:
- ez az első napenergiával meghajtott űrhajó a Jupiternél,
- ez a legtávolabbra jutott napelem-meghajtású űreszköz,
- ez az első szonda, amely pólustól pólusig megkerül egy bolygót a külső Naprendszerben,
- ez az első szatellit, amely 5000 kilométerre közelíti meg a Jupitert,
- ez az első űrhajó 3D-s nyomtatóval előállított titán alkatrészekkel,
- ez a leggyorsabb űrhajó, ami pályára áll egy bolygó körül (58 kilométer/másodperc),
- a Juno felvételei lesznek a legnagyobb felbontásúak, amelyek valaha készültek a Jupiterről.
(Forrás: NASA)
A Jupiter és legnagyobb holdjai a Juno felvételén, 3,3 millió kilométeres távolságból NASA/JPL-Caltech
