Mindezt állítólag a sok nitrát idézi elő, amely a szervezetben nitrátsavvá alakul, ami kitágítja a vér-edényeket és mozgás közben fokozza az oxigénfelvételt, végül a teljesítményt. Az erőnlétet fokozó speciális módszerek, így az edzés utáni 40 méteres sprintek és a térdinak erősítését szolgáló különleges kondigép mellett nagy szerep jutott a krioterápiának, amikor jéggel teli zacskókkal masszírozták a játékosok testét, vagy amikor négy percig mínusz 135 fokos kamrában kellett a sportolóknak regenerálódniuk. Ilyenkor a test hőmérséklete 0,5 fokkal, a bőré pedig 2-3 fokkal csökken, és lassul az anyagcsere a sérült izmokban. A sérülés helyén először fokozódik, majd megszűnik a véráramlás, ami az érintett sejtek pusztulásához vezet. Emellett a Leicester vezető fizioterapeutája szerint a hideg a szívhez tereli a vért, mielőtt az oxigénnel telített friss vér ismét eljutna az izmokba.
De használják a brit bajnokcsapatnál a Big Data, a rólunk gyűlő adathalmaz műszaki vívmányait is, mely egyébként is rohamosan formálja át a futball világát. A játékosok az edzések alatt GPS-alapon működő mellényeket viseltek, melyek a bennük lévő érzékelők révén folyamatosan informálták az edzőt és a háttérben tevékenykedő tudományos szakembereket a sportolók szívveréséről, teljesítményéről, a pályán való mozgásukról, gyorsulásukról, lassulásukról vagy irányváltásukról.
A futballisták testén viselt szenzorok adatait fejlett statisztikai módszerekkel dolgozzák fel, és ebből az edzők minden játékosra akár valós idejű információkat kaphatnak.
A 2014-es világbajnokságon a német csapat tagjai is ilyen érzékelőt hordtak, melynek adatai a kapitány kezében lévő iPaden azonnal használható információként jelentek meg. Ilyen elektronikus teljesítménykövetőkből (EPTS) ma már egyre több van a piacon, melyet egyébként egy ausztrál cég, a Catapult Sport ural. (Ennek termékét viselték a Leicester játékosai is.) Kütyüiket ma már több mint 450 klub használja a világon, többek között a Chelsea, a Real Madrid vagy a brazil válogatott is.
Tavaly év közepéig az ilyen eszközöket csak edzés közben lehetett viselni, júliusban azonban a FIFA állásfoglalást adott ki, miszerint lehetőség van rá, hogy meccsek alatt is hordhatják ezeket a játékosok. Legalábbis akkor, ha nem veszélyeztetik testi épségüket, valamint ha a ketyerékről érkező adatok a meccs végéig nem jutnak el a csapat vezetőihez. Az új technika alkalmazása innentől kezdve már a szövetségek és a klubok döntésétől függ. A vitatott helyzetekről készült videofelvételeket a bírók azonban még most sem nézhetik vissza játék közben. Erről két éve folyik vita, s a focivezetők legutóbb csak arról egyeztek meg, hogy zöld utat kap az erről szóló kísérletek protokolljának kidolgozása, amit a brazil és az amerikai szövetség is támogat. Két év áll most rendelkezésre ezek lefolytatására, s a videobíróról szóló végső döntést 2018-ban hozzák meg.
Ma már a játék minden pillanata elemezhető, s az egyszerű videoelemzés módszerét már a magyar válogatott is alkalmazza. Az egyik fejlettebb valós idejű technológia már másodpercenként huszonötször generál háromdimenziós adatsorokat minden pályán mozgó emberről és persze a labdáról, amelyet meccsenként akár háromezerszer is érintenek. A már több mint 130 stadionban működő rendszerhez mintegy tíz kamera kell, melyeknek képeiből kétdimenziós animációk készülnek. A mérkőzéselemzők több mint százféle statisztikai értékkel dolgoznak, s az ilyen módszereket alkalmazó nagy nemzeti bajnokságok általában azzal is védik saját biztonságukat, hogy más-más adatszolgáltatóval működnek együtt, a cél és az eszköz azonban ma már nagyon hasonló: a minél jobb stratégia és egyénre szabott taktika kidolgozása.
A futball világa a BBC szerint ma egyre több sporttudományi szakértőt alkalmaz, ám a többi sporthoz képest némileg lassabban mozdul rá az újdonságokra. Ez volt jellemző a góljelző technikák bevezetésére is. A britek által kifejlesztett elektronikus gólbírót egy barátságos mérkőzésen négy éve tesztelték először, miközben a technológiát a teniszben már évek óta használták. Ennek lényege, hogy a stadionban felszerelt videokamerák követik a labda útját, és ha az túljut a gólvonalon, az intelligens rendszer azonnal jelez a játékvezetőnek. A német Fraunhofer Intézet tovább fokozta az okosságot, mert magába a labdába épített mikrocsipet, amely a kapu körül kialakított mágneses téren belül észleli saját helyzetét, s az érzékelők itt is egy másodpercen belül jeleznek a bírónak. A FIFA engedélyével a kameraalapú rendszer aztán a tavalyelőtti vb-n miden nagyobb galiba nélkül debütált.
A játék során legtöbbször a szabadrúgásnál és a tizenegyesnél nehéz érvényt szerezni a szabályoknak. A labdától megszabott minimális távolságot a játékvezetőknek néha elég nehéz betartatniuk. Ezért a brazíliai világbajnokságon feltűnt egy különleges hab, melyet a bírók egy nagynyomású palackból a fűre szórtak, jelezve: innen ne tovább! A butángáz-víz keverék speciális összetételénél fogva egy percen belül eltűnik, ameddig azonban látszik, alkalmasnak bizonyul az indulatok féken tartására és a szabály betartására.
Itt vannak azután a csúcstechnológiás fejvédők, mezek és cipők. Tulajdonképpen a mind gyorsabbá váló futballban egyre több a fej- és arcsérülés is, ezért a sportág európai változatában is évek óta felmerül valamiféle fejvédő használata is. A kevlárból, nagy szilárdságú szálakból és kompozitokból készült egy centi vastag és az ütés erejét csökkentő fejpántot különösen a női fociban ajánlják az összefejelés miatti agyrázkódásos esetek elkerülésére, de néhány komoly sérülés nyomán a férfiak közül is mind többen – különösen a kapusok – viselnek különféle fejvédőket.
Egyes mezekbe speciális tapaszokat építettek, melyek segítik a játékosok izommunkáját, s a felsőtest megfelelő pontjain elhelyezkedve támogatják a rekeszizmot, amitől a focisták mélyebb légzésre és stabilabb mozgásra képesek. A mez hátsó részén pedig a lapockát és a hátizmokat támogatják, ami megfelelő testtartás felvételét segíti elő.
A futballcipők kialakítása végképp „külön tudomány”, aminek technológiai titkain a konkurens gyártó cégek féltékenyen őrködnek, igaz, óriási különbséget az egyes márkák nem nagyon tudnak felmutatni. A felhasznált anyagok között bőr, légáteresztő hálószerű műanyag, sőt gyöngyvászon is található, de a legjobb cipők felsőrészét még ma is kengurubőrből készítik. A talprészt ütésálló rendszerrel, az orr- és sarokrészt nagy szilárdságú volfrám- vagy szénszálas anyagokkal erősítik. És hát a stoplik. Minden időjárásra és a különböző talajviszonyokra másféle jár. Nedves fűre fémből, szárazra gumiból vagy műanyagból.
|
Egy profi arcvédő
John Sibley / Reuters |
A játékosokra azonban az otthonukban is figyelnek a tudósok. Legalábbis arra, mit esznek és isznak edzés, mérkőzés előtt vagy akár után. Régi közmegegyezés szerint a fizikai megterhelés után magas szénhidráttartalmú ételt, italt javasolnak. Egy friss kutatás első hallásra meglepő módon a különféle ásványpótló adalékok és vitamindús kiegészítők helyett a korántsem egészségesnek ítélt gyorséttermi kosztot ajánlja.
Sokan ma is a régi idők focijáról álmodnak, arról, ha a labdarúgás olyan maradna, amilyen valaha volt. Egyszerű és nagyszerű. A vágy érthető, mondta a FIFA szabályalkotó testülete, az IFAB főtitkára, Lukas Brud, ám hozzátette: a játékot fejlesztő, tökéletesítő technológiák előtt nem zárhatják be az ajtót. Az ajtó pedig csak egyre nyílik...
Dopping a zöld gyepen
A focisták között is kedvelt energiaitalok a kaliforniai egyetem kutatói szerint nem javítják
a teljesítményt. Az illegális szerek ellenben sajnos igen, csakhogy széles körben elterjedt nézet, hogy a labdarúgásban ritka a dopping, lévén a hatás egy ugró, futó, bicikliző sportolóval szemben nehezen tetten érhető. Ez azonban téves, s az UEFA épp tavaly hozott drákói szabályokat: egy meccs napján talált pozitív minta még első alkalom esetén is négyévi eltiltást von maga után. A szigorúság nem alaptalan, egy tavalyi vizsgálatban négyezer vizeletmintából 68-ban találtak anabolikus szteroidokra utaló nyomokat. Arsene Wenger, az Arsenal legendás edzője egy ízben arról beszélt, hogy a világ minden részéről a csapathoz érkező újoncok vérében legtöbbször magas volt a vörösvértestek száma. Ebből arra következtetett, hogy az úgynevezett sajátvér-terápiás kezelést alkalmazták a játékosoknál, amikor a saját vérükből levett és lecentrifugált vérplazmát visszainjekciózták a sportolókba, ám ebben több vörösvértest és vérlemezke van.
Ezt a regenerációs kezelésként is alkalmazott módszert nemrég levették a WADA tiltólistájáról, pedig a visszainjektált vérbe sokszor különféle illegális komponenseket is tesznek. Wenger szerint több újoncukat korábban tudtuk nélkül doppingolták, azt mondva nekik, hogy vitaminkoktélt kapnak.
Az egykori argentin futballista, Matias Almeyda az önéletrajzában megírta, hogy amikor a Parma csapatában játszott, a meccsek előtt rendszeresen kaptak titokzatos cseppeket, amikre ugyan azt mondták, hogy vitaminkoktél, de a pálya felé menet majdnem a plafonig tudott ugrani.
Egy brit orvos nemrég maga számolt be arról, hogy rendszeresen írt fel doppingszereket első ligás focistáknak, köztük vörösvértest-stimuláló eritropoetint, szteroidot és növekedési hormont.
S bár Cristiano Ronaldo egyszer kijelentette, hogy a labdarúgás száz százalékban tiszta sport,
a WADA állítása szerint már 2011-ben 117 labdarúgó sértette meg a doppingellenes szabályokat, és vélhetőleg ez csak a jéghegy csúcsa.
