A Föld óceánjait a Nap a trópusokon melegíti fel, az áramlatok – melyek a hő mellett az életfontosságú ásványi anyagokat is szállítják – az Egyenlítőtől az északi és a déli sark felé haladnak, ahol lehűlnek, lesüllyednek, majd visszacirkulálnak az Egyenlítő felé. Ha viszont egy másik bolygón sokkal magasabb, vagy alacsonyabb a tengerek sótartalma, akkor az áramlatok akár ellenkező irányban is folyhatnak.
|
| "Hírességek csarnoka" - a NASA ezeken a bolygókon tartja a legvalószínűbbnek az élet kialakulását |
Az óceánok és tengerek áramlatait számos egyéb tényező befolyásolhatja, köztük az árapályerők, a bolygó tengely körüli forgása és a kontinensek elhelyezkedése - magyarázta a Daily Mailnek Jodie Cullum bolygókutató.
Számos bolygóról eddig azt hittük, hogy túl messze vannak a napjuktól ahhoz, hogy folyékony víz lehessen a felszínükön. Az újabb szimulációk szerint viszont ezeken a hideg planétákon sósabb óceánok lehetnek, így kisebb az esélye, hogy befagynak, vagyis melegebb lehet az éghajlatuk is. A kutatási eredmények szerint tehát nagyobb a lakhatósági zóna a csillagok körül, mint eddig gondoltuk.
Ha ugyanis egy bolygó túl távol kering központi csillagától, akkor legfeljebb csak jégpáncél boríthatja, aligha alakulhat ki rajta az élet. Ha viszont túl közel van a napjához, akkor a víz elpárolog. Mai ismereteink szerint az úgynevezett Goldilocks-zónában keringő bolygókon lehet csak folyékony víz. Távolabb keringő óriásbolygók körül is lehetnek lakható övezetek, ahol a gravitációs erők fűthetnek fel kellő hőmérsékletűre egy kisebb bolygót, vagy holdat. Nálunk a Jupiter és a Szaturnusz egy-egy holdja, az Európa és az Encladus sorolható ide, mindkettőn van folyékony víz.
A Naprendszeren kívül már számos bolygót találtak a lakhatósági zónán belül. Korábbi statisztikai becslések szerint egyedül a mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben 100 milliárdnál is több bolygó lehet a Goldilocks-zónában – ez a szám azonban az újabb szimulációk fényében még sokkal magasabb lehet.
