A feladat elvileg egyszerű: olyan vegyületet találni, amely súlyos vérveszteséggel járó sérülés, vagy műtét esetén biztosítja a szervezet oxigénellátását. Világszerte (hazánkban is) régóta kísérleteznek mesterséges vérrel, de eddig egyetlen készítményt sem sikerült klinikai gyakorlatba vonni. A kolozsvári kutatók által követett út két tekintetben is különbözik a korábbiaktól.
Az eddigi kísérletek során többnyire a természetes vérben is megtalálható hemoglobint próbálták állati eredetű hemoglobinnal helyettesíteni, csakhogy ezek a készítmények (hemoglobin-based oxygen carriers – HBOC) súlyos mellékhatásokat váltottak ki. A legtöbb esetben az erek összehúzódását és magas vérnyomást, közvetve pedig halált is okoztak.
A kutatók hosszú ideje próbálkoznak egy olyan szer kifejlesztésével, amely a HBOC-k káros hatásait kiküszöbölné – azonban mindeddig eredménytelenül. Most úgy tűnik, a kolozsvári kutatók megtalálták azt a fehérjét, amely képes elvégezni a hemoglobin feladatát, vagyis az oxigén szállítását úgy, hogy közben a szervezetből nem vált ki káros reakciókat.
A BBTE kutatócsoportja olyan vegyületet fejlesztett ki, amely vizet, különböző sókat és egy tengeri féregből származó fehérjét, hemeritrint tartalmaz. Utóbbi kémiai szerkezete gyakorlatilag megegyezik a hemoglobinéval. A készítmény ezek mellett albumint (májban képződő, folyadékmegtartó tulajdonságú fehérjét) is tartalmaz, ami stabillá teszi a vegyületet.
Radu Silaghi-Dumitrescu kutatásvezető szerint a tengeri férgekből nyert fehérje vasat tartalmaz, akárcsak az emberi vérben található hemoglobin (amely a vas segítségével „ragadja meg” az oxigénmolekulákat), viszont sokkal ellenállóbb annál.
A Kolozsváron kifejlesztett művér abban is különbözne az eddigiektől, hogy nem állandó jelleggel pótolná a vért, csupán pár órára, legfeljebb egy napra, amíg a páciens szervezetében helyre nem áll a természetes vérképződés, vagy a beteg vérpótlást nem kap. Mindazonáltal ez a legtöbb esetben valóban megoldást jelentene, ugyanis a problémát a leggyakrabban az okozza, hogy nem áll rendelkezésre a vérátömlesztéshez szükséges vér ott és olyan mennyiségben, ahol és amennyire szükség lenne.
A kutatásvezető szerint már csak az a kérdés, hogy a vegyület valóban mentes-e a mellékhatásoktól. Az állatokon végzett kísérletek biztatóak, de az igazi buktatót jelentő klinikai tesztek még hátravannak. Kérdés, hogy az emberi szervezet befogadja-e ezt a fehérjét, illetve nem keletkeznek-e az átömlesztés után káros anyagok a vérben.
Tervezik a készítmény előállítását por formájában is. Ennek több előnye is lenne: könnyebben szállítható, és nem kell hűteni. – Például az Afganisztánban harcoló katonák is magukkal vihetnék a hátizsákjukban, és szükség esetén vízben feloldva azonnal a rendelkezésükre állna a kellő mennyiségű vér – magyarázta Silaghi-Dumitrescu.
A művérrel kapcsolatos bejelentés hatalmas lelkesedést váltott ki Romániában, de azonnal felmerült: vajon jut-e pénz a kutatások befejezésére? A közvélemény nyomására tavaly ősszel az oktatási és kutatási minisztérium kiutalt 200 ezer lejt (14 millió forintot) a kolozsvári vegyészeknek. Korábban Silaghi-Dumitrescu csapata egyetlen fillért sem látott a szaktárcától, a kutatásokat a BBTE saját forrásaiból, valamint európai uniós pályázatokból finanszírozták.
A minisztérium által kiutalt pénz pár hónap alatt elfogyott. A kutatásvezető egy februári díjátadón nyilvánosan bírálta a tudományos kutatás finanszírozásának rendszerét, és felhívta a figyelmet, hogy a pénzhiány miatt a művér fejlesztése elhúzódhat.
Így merült fel a közadakozás ötlete. A kolozsvári egyetem honlapján elérhető platform (crowdfunding.alumni.ubbcluj.ro) révén három hete lehet felajánlásokat tenni, egyelőre a kutatás következő szakaszára. A 10 ezer lejes (700 ezer forintos) cél máris közel 90 százalékban teljesült.
A kutatás vezetője szerint összesen körülbelül egymillió lejre volna szükség ahhoz, hogy a projekt működését a klinikai tesztek befejezéséig, azaz további másfél-két évig biztosítani tudják. Silaghi-Dumitrescu utalt rá: meglátása szerint belátható időn belül mindenképpen megjelenik a piacon a művér, vagyis a finanszírozáson valószínűleg nem az életmentő szer múlik, hanem csupán a román elsőség.
