Ha valaki ellenőrzés nélkül szeretné kivinni a könyveket, az RFID-címke a bolti lopásgátlókhoz hasonlóan riaszt a kijáratnál. A rendszer kizárja az emberi hibákat – a nyilvántartás ugyanis már rég digitális, de minden kölcsönzéskor, a könyvek betárazásakor manuálisan vitték fel az adatokat a rendszerbe. Ez sok hibára adott lehetőséget, de az új technológiának köszönhetően az adminisztrációs folyamat automatizált lett, a könyvtárosok valódi, kreatív munkára fordíthatják az eddig erre szánt időt.
A kilencvenezres könyvállomány leltározásához szükséges idő a korábbi három hónapról három hétre csökkent. A fejlesztés révén minden folyamat gyorsabb lett, az olvasók pedig a nyitvatartási időn kívül is, a nap 24 órájában vissza tudják vinni a könyveket.
– Nem hype-ról van szó, hanem komoly lehetőségről: a rendszerből kapott adatokkal kontrollálhatóbbá és hatékonyabbá válhatnak a belső folyamatok – mondta lapunknak egy sajtóbeszélgetésen Rékasi Tibor, a T-Systems hazai vezérigazgatója. A könyvtári automatizálás ugyanis a „dolgok internete” (angol rövidítéssel: IoT) elvén működik, amely ezekben az években változtatja meg a világot. Az egymással kommunikáló gépekre épülő rendszer nemcsak könyvtárakban, de az ipari gyártásban vagy a mezőgazdaságban is hatalmas változásokat hoz.
|
A kölcsönkötetek „visszadobása” is gyorsabb
Bús Csaba |
Épületmenedzsment, gyártásoptimalizálás, készletgazdálkodás: ezeken a területeken látnak lehetőséget a magyar cégek a dolgok internetében. A megkérdezett vállalatok közel egyharmada használja már ezt a technológiát valamire – ez derül ki egy, a T-Systems Magyarország megbízásából készült kutatásból. A gépjárműflotta-követés és a gyártási rendszerek szenzorokkal való felszerelése a leggyakoribb, ezt követi az intelligens beléptetőrendszer és az épületmenedzsment.
A következő évek infokommunikációs piacának fő hajtómotorja az IoT. A következő öt évben évi 16,9 százalékkal bővül, idén eléri a 14 milliárd dollárt – írja az IDC piackutató. Ráadásul régiónk országaiban gyorsabban bővül majd a világátlagnál az elemzőcég szerint. Magyarországon 2018-ig az éves növekedést 22,2 százalékra becsülik, ami elérheti a 377 millió dollárt – vagyis a 105 milliárd forintot. Tavaly még csak 303 millió dollárnál tartottunk.
Ahhoz, hogy huszonegyedik századi megoldásokat használjon egy cég, nemcsak a szakértők felkészültsége szükséges, hanem az is, hogy a vállalat felső vezetése nyitott legyen az új megoldások iránt – derül ki a T-Systems kutatásából.
