A Budakeszi Vadaspark tíz költőláda kihelyezésével csatlakozott a Magyarországi Kuvik Oltalmi Közhasznú Egyesület kuvikvédelmi programjához. Az odúk mesterséges menedéket és költőhelyet nyújtanak a fokozottan védett bagolyfajnak, emellett a faj védelmét támogató kutatásokhoz is alapanyagot szolgáltatnak.
hirdetés
Kuvik Pilisi Parkerdő Zrt.
Az önállóan fészket nem rakó kuvikok élőhelye az örökerdők területének csökkenésével visszaszorulóban van Magyarországon, ezért fennmaradásukhoz, eltűnésük okainak kutatásához széleskörű szakmai összefogás szükséges.
A Magyarországi Kuvik Oltalmi Közhasznú Egyesület 2003 óta több mint 400 mesterséges fészekodút és költőládát készített és helyezett ki országszerte. Kuvikvédelmi programjukhoz most az Európában őshonos és a Kárpát-medencébe betelepült állatok bemutatását és megóvását célul kitűző Budakeszi Vadaspark is csatlakozott. A Budakeszi Vadaspark és vele együtt a Pilisi Parkerdő Zrt. ezzel is hozzájárulhat a ma 2-4000 párra becsült hazai kuvikállomány megmentéséhez és bővüléséhez.
A Vadaspark területe és tágabb erdei környezete a tíz kuvikodú kihelyezését követően, 2016. január közepétől kuvikbarát mintaterületté vált. Az emberi zavarástól messzire helyezett, henger alakú költőládákat vízszintesen rögzítették a fákhoz, hogy jobban hasonlítsanak a kuvikok által kedvelt odvas fákra. Ezek a természetvédelmi eszközök speciálisan úgy vannak tervezve, hogy minél kevesebb napfényt beengedve, ideális fészkelési körülményeket biztosítsanak a szárnyasoknak. A tojások legurulását, kicsúszását forgácsréteg akadályozza, a vízzáró réteg a fészket védi. Kialakításának köszönhetően a mesterséges odú még a macskáktól és a nyestektől is óvja a fészeklakókat, minimalizálva a rájuk leselkedő veszélyeket.
A népnyelv Európa szerte halálmadárnak is nevezi, a babona szerint ugyanis amelyik háznál a kuvik megjelenik, ott valaki meghal. Pedig sem megjelenése, sem hangja nem teszi félelmetessé. A madár bagoly létére aprócska, hossza 20–25 cm, testtömege pedig 110–220 gramm. Neve hangutánzó szó, a madár kiskutyákat idéző vakkantással mintha azt mondaná, kuvik vagy kju-vitt. Rendszertani neve, Athene noctua utal a görög mitológiában betöltött szerepére, a kuvik egy görögországi alfaja volt ugyani Pallasz Athéné istennő szent madara. A halálmadár-babona alapjául az szolgál, hogy az éjszaka a beteg ágyánál virrasztó házbéliek világítottak, a fényre pedig az ablakhoz gyűltek a rovarok, amelyekre a kuvik vadászott. Más bagolyfajokkal ellentétben egyébként a kuvik nem kizárólag éjszaka aktív, nappal is szokott vadászni.
hirdetés
Bár rejtőzködő életmódjuk és apró termetük miatt a kuvikokat nem könnyű megpillantani, a Budakeszi Vadaspark látogatói a szállásukon láthatják azt a három kuvikot, amely a macskabaglyokkal és az uhukkal együtt alkotják a vadaspark bagolyállományát. Az ősi, rossz hírű babonával ellentétben ezek a kicsiny tollasok érkezésük óta a vadaspark legnépszerűbb állatai közé tartoznak. Így nem meglepő, hogy a Budakeszi Vadaspark teljes mellszélességgel a kuvikok és a kuvikvédelmi program mellett állt ki, a Pilisi Parkerdő pedig az örökerdő-gazdálkodás során külön figyelmet fordít az odvas fák védelmére, így várhatóan az élőhelyi körülmények fokozatosan javulni fognak e védendő madárfaj számára is.
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke százezer forint.
