Ez a mélységi rekord idén március közepén dőlt meg a Szinva Csoportnak köszönhetően. A csúcsdöntés négy évvel korábban kezdődött, pontosabban ötven évvel ezelőtt.
2010-ben az ország különböző területeiről összegyűlt barlangkutatók harminc fős csoportja a szintén a Bükkben található Bányász-barlangban kezdett kutatni - ezt az 1993 óta fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható barlangot ugyancsak 1964-ben kezdte el feltárni a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport.
A feltárás során nyilvánvalóvá vált, hogy az akna leginkább a történelmi időkben töltődött fel, ugyanis abban nagy mennyiségű csontmaradványt találtak, többek közt egy teljes emberi csontvázat az 1910-es évekből. A csontváz 11,5 méter mélyen került elő hét méter törmelék alól.
|
Fotó: Lerner Balázs |
A kitartó munka eredményeként a bükki Nagy-fennsíkon újabb és újabb barlangszakaszok nyíltak meg. A 2010-ben még csak 89 méter mély barlangból egy évvel később már 135 méter mély szakasz tárult fel, 2013-ra pedig 224 méteres mélységig jutottak le az Alföld közepéről, azaz Tiszaföldvárról származó Rántó András vezetésével dolgozó barlangászok.
A 254 méteres mélységi rekordot 2014 március 15-én adták át a múltnak, azon a napon 275 méterre ereszkedtek le.
A barlangászok szerint a jelenlegi végpont olyan ígéretes, hogy talán csak napok kérdése az újabb továbbjutás, amelynek eredményeként a Bányász-barlang akár a 300 méteres álomhatárt is átlépheti. A természetvédelem.hu honlap arról írt, hogy hidrológiai vizsgálatok szerint a barlang számtalan fennsíki víznyelővel áll kapcsolatban, s talán a legnagyobb bükki barlangrendszer része.
A kutatás ezt követően sem áll le, mert a triász időszaki mészkőben kialakult barlangban elnyelődő víz a bejárathoz viszonyítva 400 méterrel mélyebben és öt kilométerrel keletebbre a Szinva-forrásban lát ismét napvilágot, így egy napon - ha a szerencse továbbra is melléjük áll -, talán a hosszúság terén is a legnagyobbak között köszönthetjük majd a Bányász-barlangot.
A leghosszabb hazai barlang címét 2011-ben a Pál-völgyi barlangrendszer vette át. Több barlangászcsoport hónapokon át tartó munkájának eredményeként sikerült ugyanis megtalálni az összeköttetést a Pál-völgyi-Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlangrendszerek között, és ezzel Magyarország leghosszabb, 28,6 kilométeres barlangja jött létre - bár egyesek szerint akár 50 km is lehet e barlangrendszer végső hossza. Magyarország leghosszabb barlangja addig a Baradla volt a maga 21 kilométerével. A magyar barlangászatban egyébként az első jelentős áttörés az volt, amikor Vass Imre 1825-ben a Baradla-barlangban átmászott a Vaskapu „kelepcés vermein” és felfedezte a barlangnak az Óriások termén túl, a jósvafői határba átnyúló hosszú szakaszát.
A Bányász-barlang felkutatása - a többi hasonló feltáráshoz hasonlóan - abszolút önkéntesen és önerőből történik. A tagok civil munkájuk fel nem adása mellett minden szabadidejüket, szabaddá tehető pénzüket - eddig nagyjából ötmillió forintot - és energiájukat áldozták a barlang feltárására.
|
Fotó: Lerner Balázs |
Hogy mi hajtja a mélybe a barlangászokat? A legkézenfekvőbb ok, hogy olyan helyen járhatnak, ahol előttük még soha senki. Elsőként fedezhetnek fel egy szép és ismeretlen világot. Amiért alaposan megizzadnak, hiszen a lefelé tartó út legalább két óra és felfelé vezető sem úszható meg három órán belül.
A mélyre ereszkedés másik hajtóereje, hogy az elsőség élménye mellett néhány tudományos kérdésre is választ kaphatnak. Hogy mást ne mondjunk, a barlang vízgyűjtő-rendszerének megismerése stratégiai cél, ugyanis a Bányász-barlangot kialakító és ma is formáló Szinva patak Miskolc vízellátásában kulcsfontosságú szerepet tölt be, hiszen mintegy negyedét adja a város vízszükségletének.
A Szinva Csoport április 18-21 között tervezi a következő kutató tábort. A barlangászok szerint a nyitott végpontokon a továbbjutás és az újabb mélységi rekord elérése szinte garantálható. De csak kellő óvatossággal.
A barlang alsó része ma is aktívan fejlődik. Az aknákban egész évben találni csepegő, csordogáló vizeket, egy korabeli feljegyzés szerint pedig annak idején a Bányász csoport egy felhőszakadás során a bontások ácsolatát kimosó árvíz miatt hagyott fel a kutatással. Ez a jelentés és a barlangfalak mosott felülete óvatosságra inti a kutatókat.