Az objektumot először egy gyenge aktivitású üstökösnek hitték (a Naptól hasonló távolságra keringő kométák párolgásának egymilliomod részét mérték). Csakhogy: ha ez egy hoszú periódusú üstökös lenne, akkor csíkot húzna maga után. A fagyott üstökösök ugyanis a Naphoz közeledve kiolvadnak, ennek során a magjukból párolgó vízjégből és más illékony anyagokból álló látványos kómát, illetve csóvát növesztenek. (Amikor egy ilyen töremelékfelhő keresztezi a Föld pályáját, darabkái hullócsillagként égnek el a légkörünkben.). Az új felfedezettet ezért - a Man-szigeti farok nélküli macska után - Manx-nak nevezték el.
Ha viszont nem üstökös, akkor - kizárásos alapon - csak aszteroida lehet. És valóban, amikor a fura égitestet a chilei Very Large Telescope (Nagyon Nagy Távcső) segítségével alaposabban megvizsgálták, a színképelemzés egy S-típusú aszteroida jellemzőit mutatta. Csakhogy az ilyen besorolású égitestek a belső-Naprendszerből, a kisbolygóövezetből származnak, jóval közelebből, mint az Oort-felhő jeges üstökösmagjai. Az aszteroidák relatív közelségük miatt jóval erősebb napsugárzásnak vannak kitéve.
|
Illusztráció a C/2014 S3-as objektumról
ESO/M. Kornmesser |
"Eddig is számos aszteroidáról tudtunk, de ezeket a Nap az évmilliárdok során gyakorlatilag megsütötte. Ez az első mirelit kisbolygó, ami nem pörkölődött meg" - magyarázta Karen Meech, arra utalva, hogy Manx összetétele az idők során alig változott, tehát nagyon régen hibernálódhatott és csak a "közelmúltban" olvadt fel.
A felfedezésről beszámoló Phys.org cikkében felidézi, hogy számos elméleti modellt alkottak már a Naprendszer kialakulásáról, melyek között az egyik fontos különbség éppen az Oort-felhőig eljutott (kilökődött) objektumok viselkedésével; a jégből, illetve kőzetekből álló égitestek arányával kapcsolatos. Mivel a C/2014 S3 az első "kő-üstökös" az Oort-felhőből, felfedezése hozzájárulhat a Naprendszer, illetve a Föld keletkezéséről alkotott elképzeléseink finomhangolásához. Ha sikerülne még 50-100 hasonló képződményt találnunk, akkor rövidre zárhatnák a régi vitát, hogy a bolygók kialakulásuk után végigtáncolták-e a Naprendszert, vagy helyben nővekedtek mai méretükre - idézte a Phys.org Olivier Hainaut-t, az Európai Űrügynökség kutatóját.
