galéria megtekintése

Malacból veszik ki az emberi hasnyálmirigyet

1 komment


Palugyai István

Humán őssejtekből fejlődik a génszerkesztéssel „megtisztított” sertésembrióban a hasnyálmirigy, amelyet beteg emberekbe ültethetnek. A sertés agya is átalakulhat?

Tökéletesnek tűnő in vivo inkubátor, egyúttal izgalmas lehetőség – kommentálta lapunknak Falus András akadémikus, immunológus azt a hírt, miszerint emberi hasnyálmirigyet próbálnak növeszteni sertésembriókban amerikai kutatók. A Kaliforniai Egyetem kutatói úttörő vállalkozásának célja, hogy a fejlődő malacmagzatból olyan hasnyálmirigyhez jussanak, amely teljes egészében emberi sejtekből fejlődött ki, így átültethető a rászoruló emberbe. A módszer azonban nem kockázatmentes, amit az amerikai kormányzati támogatásba épített anyagi korlát is jelez. Egyesek ugyanis attól félnek, emberi sejtek vándorolhatnak az embrió agyába is, amely ettől részben emberivé válik.

Installáció az amerikai képzőművész, Miru Kim 2011-es kiállításáról. Ideális inkubátor
Installáció az amerikai képzőművész, Miru Kim 2011-es kiállításáról. Ideális inkubátor
Hans Deryk / Reuters

A jelenlegi kísérletekben a vemhességet 28 nap után még megszakítják. Pablo Ross, a kísérleteket irányító fejlődésbiológus úgy véli, a sertésembrió normális fejlődésével ellentétben a hasnyálmirigyet majdnem kizárólag emberi sejtek alkotják majd, így alkalmas lesz szervátültetésre. Arra viszont nagyon kis esélyt lát, hogy az állatnak emberi agya nőjön.

 

A sertéseket szerveik mérete és sejtjeik bizonyos hasonlósága ­miatt már régóta ideális inkubátornak tartják emberi szervek növesztésére, így ezzel a módszerrel akár szív, vese, máj, tüdő és szaruhártya is nyerhető. Falus professzor szerint a sertés immunrendszere vélhetőleg azért nem támadja meg a hibrid szervet, mert az már őssejt korától kezdve az állatban növekedett. Igaz viszont, hogy korábban a „humanizált” törpemalacokban növesztett vesék emberbe ültetése nem váltotta be a reményeket. A magyar szakember úgy véli, ez az új módszer sem fogja tudni megoldani az átültetendő hasnyálmirigyszövetek (graftok) iránti óriási igényt.

A kimératechnikának is nevezett módszer első lépéseként egyébként a jól ismert CRISPR génszerkesztési technikával kivágják a megtermékenyített embrióból a sertéshasnyálmirigy kifejlődését irányító DNS-részt. Ezután olyan, felnőtt emberi sejtekből nyert pluripotens őssejteket injektálnak a helyére, melyekből bármilyen szövet kifejlődhet. Ross azt reméli, az emberi őssejtek átveszik a sertéshasnyálmirigy kialakulását kódoló gének szerepét, és a magzatban emberi hasnyálmirigy jön létre.

Hasonló kísérleteket már az Egyesült Államokban is elindítottak, de az ellésig sosem jutottak el. A BBC ezzel kapcsolatban megjegyzi, Minessotában például egy másik génszerkesztési technikát használnak, amely még nem alkalmas arra, hogy pontosan megállapítsa, a sertésembrió mely génjeit kell eltávolítani. A csoport Parkinson-kórosok kezelésére dopamintermelő idegsejtek előállításával is kísérletezik, s ezeket a sertésembriókat 62 napig – majdnem a teljes vemhességi időszak feléig – tartották életben. Korábban attól féltek, hogy a xenotranszplantáció során sertésvírusok is átjuthatnak az emberi szervezetbe.

Tavaly azonban a Harvard Egyetem kutatói szintén a CRISPR-technikát használva több mint 60-féle sertésretrovírust vágtak ki a sertés-DNS-ből, így George Church, a kutatás vezetője hangsúlyozta, ezzel a módszerrel teljesen „tiszta" szerveket tudnak az átültetés céljaira rendelkezésre bocsátani.

A tervek szerint a kiméra malacokból kivett szervekkel átültetésre váró betegek életét menthetnék meg. A kockázatokat még tisztázni kell...

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.