Kell az atomenergia, de kellenek a megújulók is

- Ha rajtam múlt volna, akkor az egész társadalmat, benne a szakembereket is időben felkészítem. A közelmúltban megtették ezt az angolok is, akik az atomerőmű építése előtti tíz évben széles körű párbeszédet folytattak az állampolgárokkal, de a finnek is megcsinálták ugyanezt. Erre nálunk nem szántak időt, de azt sem szabad elhallgatni, hogy a magyar energiastratégiát a parlament megvitatta és elfogadta.

Aszódi Attila M. Schmidt János

- Ez a vita, illetve az energiastratégia nem a megvalósuló erőműről szólt, hanem az atomenergia távlatos felhasználásáról készültek forgatókönyvek. Ez betudható társadalmi párbeszédnek?

- Biztosan nem, hiszen a vitában több energetikai forgatókönyvről, az erőmű esetében tendereztetéséről volt szó. Az viszont régóta világos, hogy az országnak szüksége van folyamatos, és hosszú távon kiszámítható áramtermelésre, amit elsősorban az atomerőmű biztosíthat. Az is világos volt, hogy a műszakilag hasonló atomerőművek közül azt fogják megépíteni, amelyhez kedvező finanszírozást tudnak biztosítani, vagyis az előnyös hitel része a projektjavaslatnak. Az oroszok javaslatához hasonlót senki nem ajánlott a nemzetközi piacon.

- Nyugtasson meg, hogy a szakemberek tájékozottabbak, mint az érdeklődők, akik némi riadalommal figyelik, mi készül itt.

- Az atomerőművel kapcsolatos szakmai információk legfeljebb a szállítók által nyilvánosságra hozott dokumentációkból, illetve konferenciákon szerezhetők be. Még az építkezés elkezdése előtt szükség lesz hatásvizsgálatokra és eredményeik megismerésére. Az energetikai és nukleáris biztonsági engedélyeztetés során is számos fontos technikai részletet kell még tisztázni. De ezeket az információkat csak a finanszírozási és a műszaki keretszerződés aláírása után fogja Magyarország megkapni.

- Az egész unió kerülné az energiafüggést az oroszoktól, már a csehek sem velük akarják építtetni a temelíni erőművet. Mi viszont anyagi és műszaki értelemben is több emberöltőnyi időre elköteleződnénk, holott az ukrán válság, a Krím félsziget egy részének megszállása legalábbis figyelmeztető jel lehet. Ezt nem tekinti veszélynek?

- Nem vagyok politikus, tehát nem tudom, hogy az oroszok az elmúlt húsz évben gyakoroltak-e gazdasági háttérrel politikai nyomást Magyarországra. A külpolitikai döntéseknek természetesen van kockázatuk, de bármely országtól függünk, az bizonyos kiszolgáltatottságot jelent. A csehek már korábban kihátráltak az orosz ajánlatból, a mostani döntés csak hivatkozik az újabb külpolitikai okokra. De tudni kell, hogy a német energiaimport 30, a magyar 80 százaléka jön Oroszországból. Senki nem beszélt arról, hogy a krími válság miatt ezeket a gázszállítási szerződéseket fel kellene mondani. Ha viszont a politikát lecsupaszítjuk az egészről, akkor – az átmeneti időt leszámítva – a paksi bővítés valójában a kapacitás fenntartásáról szól, tehát a függőségünk nem nő a jelenleginél is jobban. A nukleáris üzemanyag nagyon jól készletezhető, komponensei a világ több pontján megvásárolhatók, tehát folyamatosan beszerezhetők. Az ellátás biztonsága szempontjából ez nagyobb függetlenséget jelent, mintha vezetéken jön az energia. Ráadásul a reaktorok az üzemanyagát Oroszországon kívül is le tudják gyártani.

- A Putyin országától való függés kockázatai azért nem lebecsülendők, és a hosszú távú eladósodás sem veszélytelen.

- Az utóbbi időben mást sem hallottunk a közgazdászoktól, mint hogy azért nem lehet atomerőművet építeni, mert a magas magyar országkockázati felár miatt nem kapunk kedvező hitelt a piacon. Ez a tézis megdőlt. Ez azért fontos, mert a leendő erőműben termelt áram önköltsége elsősorban a hitel költségeitől függ. Ha magas, tízszázalékos kamattal kapnánk a pénzt, az közel megduplázhatná a villamos energia árát. Az ötszázalékos kölcsön viszont évtizedekre versenyképessé teheti a hazai nukleárisenergia-termelést.

- Az a vita persze nem dőlt el, hogy megfelelő időben választottuk-e az atomenergiát. Az európai trend szerint a szél- és a napenergia belátható időn belül olcsóbbá válik az atomnál. Nem siették el a döntést?

- Már ma is azt gondolom, hogy a technológia fejlődésével a megújuló energia részaránya növekedni fog a világban, talán nálunk is. Sajnos jelenleg mi ezen a területen lemaradásban vagyunk.

- Ha atomerőműre költünk, akkor további lemaradásba kerülhetünk.

- Ez ügyben vitatkozom a zöldekkel. Az itthon felhasznált villamos energia 36 százaléka Paksról származik, külföldről hozunk további 30 százalékot. Ilyen jelentős behozatalra Európa egyetlen országa sem szorul. Az új és régi paksi blokkok együttes működésével néhány évre felmegy az atomenergia részesedése 60 százalék környékére, kiszorítva az importot. De amikor a mostani blokkokat 2032–2037 között leállítjuk, akkor ismét csak igényeink 40 százalékát állítjuk majd elő nukleáris alapon. Erről a 40 százalékról szól a vita, miközben szó sem esik a hiányzó 60 százalékról, ami a megújuló energiának bőven adhatna teret. Szerintem tehát nincs szó arról, hogy az atomenergia kiszorítaná a zöldenergiát.

Kurucz Árpád

- Ahhoz költeni kéne erre is.

- Igen, sajnos nem költenek. Pedig fontos lenne erőműveinket korszerűsíteni, mert már elavultak és drágák. És fontos lenne olyan környezetet teremteni, ami ésszerű megújulóenergia-fejlesztéseket ösztönöz.

- Az ön egyik tanártársa, Ősz János javaslata szerint a bővítést meg kellett volna pályáztatni, mert azzal lejjebb is nyomhatták volna a beruházás árát. Ön szerint ez miért nem történt meg?

- Nem tudom, de feltételezem, hogy a kedvező kamatozású hitel döntött. Műszakilag persze lehetett volna versenyeztetni.

- Kollégája szerint inkább Nyugaton elterjedt, fejlett reaktortípust kellett volna megvenni, az orosz reaktorok már elavultak, emiatt nehéz majd őket a magyar rendszerbe integrálni.

- Remélem, ezt a helyzetet elkerüljük.

- Csak reméljük?

- Még nem teljesen egyértelmű. Tudni kell, hogy az atomerőművek tartósan állandó teljesítményen szeretnek működni, akár egy-két évig is. Viszont ha megnő a szél és a nap által előállított áram mennyisége – ami a törvény szerint is elsőbbséget élvez –, azt kötelező befogadni az országos hálózatba. Emiatt az atomerőmű teljesítményét időnként átmenetileg csökkenteni kéne. Ősz János kollégám azt mondja, hogy az orosz reaktorok erre alkalmatlanok. Tudomásom szerint azonban ezt a technikai képességet az európai követelményrendszer már kötelezővé teszi, és ezt az oroszok a kínált reaktortípus fejlesztésekor figyelembe is vették. Ha mégsem, akkor azt „ki kell verni” az orosz szállítóból. De szerintem ezzel nem lesz gond. A finneknek is ugyanezt a blokktípust fogják szállítani, ez a követelmény ott is megjelenik. Ha viszont ez nem sikerül, akkor a lemaradásunk ez ügyben konzerválódik. De legalább ennyire fontos, hogy a szakértő Ősz János szerint az áram ára a bővítéssel legalább 30 százalékkal növekedni fog, mert olyan magas a blokkok beruházási költsége.

- Holott ön is árcsökkenésről beszélt, nem?

- Kétségtelen, a mai paksi árnál drágább lesz a villamos energia előállítási költsége, de nem radikálisan. Paks jelenleg 12 forintért termel egy kilowattóra energiát. Az új blokkok teljes, 60 éves élettartamra átlagolt villamosenergia-önköltsége a számításaink szerint 16 Ft/kWh környékén lesz majd. Ha az oroszoktól felvett hitelt 21 évig az erőműnek kell törleszteni, akkor az egységköltség a 12-ről 30 forintra emelkedik. Viszont miután az ország visszafizeti a beruházási kölcsönt és kamatait, utána már csak tíz forint lesz a költség. Hogy ez az ár milyen piaci környezettel fog majd találkozni, azt jelen pillanatban senki nem tudja megmondani. Véleményem szerint Paks versenyképesen tud majd energiát termelni, de egy ilyen becslést rengeteg bizonytalanság terhel.

- Biztos abban, hogy az unió tiltott támogatás miatt nem emel kifogást a beruházás ellen?

- A kormány a hitelek kamatait nem akarja a paksi projektre terhelni, de számomra nem világos, hogy ez szabályosan beleilleszthető lesz-e az európai modellbe, tehát hogy ne a beruházó, hanem az állam fizesse a kamatot, ez ugyanis tiltott állami támogatásnak tűnhet.

- Az Európai Bizottság elnöke, Barroso is utalt erre.

- Igen, de ehhez nem értek, a kormány biztosan számol ezzel.

- Nem győzte meg a téma hazai közgazdász szakértője, Felsmann Balázs, aki azt állította, hogy ha minden blokkot felépítenek, akkor a nettó 30 százalék áramot importáló Magyarországból tízszázalékos exportáló lesz? Előfordulhat, hogy a piac arra kényszeríti az országot, hogy ráfizetéssel, külföldön értékesítse az áramot. A veszteséget pedig az adófizetők fogják megfizetni.

- Ha rugalmas blokkokat tudunk venni, akkor ez nem lesz probléma, mert a termelést tudjuk szabályozni, ugyanakkor a rendszeres menetrendtartás nyilván valamelyest csökkenti az erőmű kihasználtságát, így enyhén növelheti az önköltséget.

- Szakmai becslésekből tudjuk, hogy a leendő atomerőmű jobb esetben százmilliárd forintos veszteséget termel, rosszabb esetben ötszázmilliárdos is lehet a deficit. Biztos benne, hogy az energiaimport nem lenne olcsóbb?

- Ezek a becslések a már említett tízszázalékos kamaton számolnak, de ennek alig fele lesz a kölcsön ára, tehát a hivatkozott gazdasági számításokat meghaladta az idő. Egyébiránt a történet izgalmas része csak ezután jön, hiszen a kormány egy keretmegállapodást kötött. A közeljövőben dől el, hogy az adott keretbe mit tudunk majd „beleszuszakolni”. Lásd rugalmas erőmű és más fontos részletkérdések.

- De kell-e a jelenleginél sokkal több áram, hisz a hosszú távú gazdasági növekedés legfeljebb évi másfél százalék lehet, ez pedig kimutathatóan nem jár magas energiaigénnyel. Mi lesz a sok megtermelt árammal?

- Nem zárom ki, hogy – csakúgy, mint az elmúlt két évben – stagnálhat a villamosenergia-igény. Ugyanakkor az ország energiafogyasztása jelentősen elmarad azokétól, akik felé tartani szeretnénk. Még a környékbeli államok is több áramot használnak fel; Szlovákia, Csehország az ország fejlődése miatt is többet fogyaszt, Ausztria pedig két és félszer annyi villamos energiával él egy főre vetítve, mint mi. Erre alapozva azt gondolom, hogy a jövőben nőni fog az áramigény. Bármilyen színű is lesz a kormány, törekedni kell a gazdasági növekedésre, mert ha nem, akkor tartósan leszakadunk a régiótól is. Már így is nagy a lemaradásunk, jelentős hátrányban vagyunk. Ha nem növekszik a gazdaság, akkor nagyon nagy baj lesz Magyarországon. Ezért is kell az olcsó, megbízhatóan rendelkezésre álló áram.