A monszunesőt várja hetek óta Délkelet-Ázsia, a csapadék ugyanis az egyetlen, ami megfékezheti az évtizedek óta nem látott méretű erdőtüzeket. A globális gazdaság éhsége miatt tüzeli el erdőit Indonézia. A légszennyezéstől milliók szenvednek, veszélybe kerültek kihalás szélén álló fajok, és a bolygó klímáját is nehezen jóvátehető károk érhetik.
hirdetés
„Az elmúlt évek során a fiatal indonézek annyira hozzászoktak az állandó füstködhöz, hogy már maszkot sem viselnek" – írja október végi blogbejegyzésében Rahmi Carolina, 22 éves egyetemi hallgató, író, aktivista. Az erdőégetés nem szokatlan Indonéziában, így nyernek mezőgazdasági területeket a természettől, ám idén a rendkívüli szárazságot okozó El Nino miatt kontroll nélkül terjednek a lángok. Az indonéz külügyminisztérium közleménye szerint eddig több mint 4 millió holdnyi erdő égett le, a tüzek pedig már több mint 14 milliárd dolláros környezeti kárt okoztak.
Hugo Hudoyoko / MTI/EPA
A lángok augusztus óta eszik magukat át az erdőkön, a légszennyezés mértéke szeptemberben óta minden egészségügyi határértéket sokszorosan meghalad. A tűzvész legalább 19 emberéletet követelt eddig, és több mint félmillióan szenvednek különböző légúti megbetegedésektől Délkelet-Ázsiában. Még az erdőtüzektől 300 kilométerre fekvő Szingapúrban is betiltották a gyerekek szabadtéri sportolását. A régióban alig tudják kivárni a monszunesőt. „Végre látjuk a felhőket” – írta Facebook-oldalán a szingapúri védelmi miniszter a hétvégén, miután egy kiadós eső némi enyhülést hozott. Az eget valósággal sárgára színező füst Malajziában, sőt Thaiföldön is súlyos gondokat okoz. Volt, ahol a látótávolság mindössze 30 méter volt. Iskolákat zártak be, rengeteg repülőjáratot töröltek a térségben.
A probléma nem új keletű, az egészségre káros füst már közel két évtizede konfliktusforrás a régióban, egyaránt érinti a helyi lakosságot és a térség turizmusát. „Az egyetlen megoldást egy, az erdőgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi megállapodás jelentené, és annak betartása, azonban csak ajánlások vannak 1992 óta” – mondta lapunknak Faragó Tibor, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának oktatója.
A hónapok óta pusztító erdőtüzek miatt szó szerint sárga az ég Indonézia fölött FULLY HANDOKO / MTI/EPA
A sárgás ködért az indonéz pálmaolaj-termelők tehetnek, akik hatalmas területen égetik az tőzegerdőségeket, hogy azután a földet be tudják ültetni. A világ növényiolaj-kitermelésének a WWF adatai szerint mintegy 65 százalékát adja a pálmaolaj, amelyet a növény terméséből és gyümölcsmagjából préselnek ki. Ez az arány évről évre nő, 2020-ra a világpiaci igény várhatóan megduplázódik. Előnyös tulajdonságai mellett olcsó ára teszi annyira vonzóvá a pálmaolajat, amelyet az élelmiszeripar mellett a kozmetikai és a gyógyszeripari óriások is felhasználnak, és biodízelt is előállítanak belőle. A világ olajpálma-ültetvényeinek csaknem 50 százaléka Indonéziában, 35 százaléka Malajziában van. A növekvő kereslet miatt Délkelet-Ázsia egyre nagyobb területeit áldozzák a növény termesztésére.
„Az erdőknek a vízháztartásban, a talajerózióval szembeni küzdelemben is jelentős szerepük van, és a szén-dioxid és oxigén ciklusban betöltött szerepükön túl fontosak a széntárolás és -megkötés miatt is. Azonban ha elégetjük az erdőt, hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, ugyanakkor minél kevesebb erdő van, annál inkább csökken a megkötött üvegházgáz mennyisége” – magyarázta lapunknak Faragó. Így az indonéz erdőtüzek kétszeresen járulnak hozzá a klímaváltozáshoz.
hirdetés
A Greenpeace drónfelvétele az erdőtüzekről:
A legtöbb tűzfészek Szumátrán és Borneón található, az orangután, az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj természetes élőhelyén. Több környezetvédő szervezet fejezte ki aggodalmát, hogy az idei tűzvészben az állatpopuláció egyharmada veszhet oda. A szumátrai tigrisek és elefántok elmenekültek az emberek által lakott települések közelébe, így félő, hogy megnő majd az emberek és állatok közti konfrontációk száma is. A történtek következménye nagyjából két-három hónap múlva lesz látható a szakemberek szerint. Az már most biztos, hogy a tüzek naponta több szén-dioxidot szabadítanak fel, mint amennyi azonos idő alatt az amerikai gazdaság termelésével keletkezik. Ha a helyzet nem változik, a szennyezés három héten belül meghaladja majd Németország éves kibocsátásának szintjét.
Videó a pálmaolaj-kitermelés káros következményeiről:
Jakarta októberben elfogadta a korábban már felajánlott nemzetközi segítséget a tűz megfékezésére, mivel a helikopteres oltás nem vezetett eredményre. Masagos Zulkifli szingapúri környezetvédelmi miniszter szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha Indonézia keményebben fellépne a gyanús ültetvényes cégekkel szemben, míg a Greenpeace úgy véli, a pálmaolajjal dolgozó élelmiszeripari és kozmetikai cégeket kellene rávenni, hogy olyan beszállítókkal dolgozzanak, akik nem pusztítják az erdőket. „Mi Magyarországon annyit tehetünk az ügy érdekében, hogy nem veszünk pálmaolajos készítményeket, de ez nehezen kivitelezhető. Érdemes odafigyelni, hogy csak fenntartható termelésből származó pálmaolajat tartalmazó termékeket vásároljunk” – mondta lapunknak Hevesi Flóra, a környezetvédelmi szervezet kommunikációs vezetője.
Fenntartható pálmaolaj
Az utóbbi években egyre több cég – köztük a Nestlé, a l’Oréal, a Ferrero Csoport és a Procter&Gamble is csatlakozott a Kerekasztal a Fenntartható Pálmaolajért (RSPO) szervezethez, vállalva, hogy 2015-re az összes pálmaolaj-vásárlása kizárólag tanúsítottan fenntartható forrásból fog származni.
A Ferrero Malajziából, Pápua Új-Guineából és Brazíliából szerzi be a pálmaolajat, és nagy jelentőséget tulajdonít az alapanyag nyomon követhetőségének. „A cég létrehozta az ún. Pálmaolaj Alapszabályt (Ferrero Palm Oil Charter) annak érdekében, hogy a pálmaolajat ismert forrásoktól vásároljuk, nem járulván hozzá az erdőirtásokhoz, fajok kihalásához, magas üvegházhatású gázok kibocsátásához vagy emberi jogok megsértéséhez” – írta kérdéseinkre a cég, amely csatlakozott a WWF, a Rainforest Action Network és a Greenpeace által létrehozott Pálmaolaj Innovációs Csoporthoz is.
