Jön a Zika!

Olyannyira, hogy az egyes országok nagy pénzeket költenek a szúnyogirtásra, különösen Brazília, tekintettel a Rióban fél év múlva kezdődő olimpiára.

Mégis, a tudomány szempontjából roppant fontos volna tudni, milyen arányban van jelen a Zika-fertőzés a kisfejűséggel, illetve az egészségesen született babák körében, illetve milyen arányban jut át a vírus a fertőzött anya szervezetéből a magzatéba. Ha ez minden esetben megtörténne, akkor sokkal több ilyen esetet jelentettek volna a járvány kitörése óta – állítja Giovanni Mancarella, az Európai Betegségmegelőző és Ellenőrző Központ munkatársa. S jóllehet több esetben megtalálták a vírust a magzatvíztől kezdve a méhlepényen át a vérig és egyéb szövetmintákig, és az is tény, hogy az első kis fejű újszülöttek Dél-Amerikában hat hónappal a vírus ottani megjelenése után jöttek a világra, a végső szót szigorú epidemioló­giai vizsgálatok mondhatják csak ki. Brazíliában rá­adásul a február 5-ig megszületett 4783 beteg babából 1113-at közelebbről is megvizsgáltak, és az egészségügyi hatóságok szerint csak 404 esetben tudták a vírussal való összefüggést megerősíteni. A többinél más okokat – így genetikai hajlamot – sejtenek a háttérben.

Amerikai szakértők ugyan sok esetben kételkednek a brazil adatokban, ennek ellenére a világ mégis attól a brazil programtól várja az áttörést, melyben a WHO felügyeletével hatezer nőt vizsgálnak a hatalmas ország északi részében. Ennek keretében folyamatosan követik a terhességüket, összehasonlítják a fertőzötteket azokkal, akik egészségesek, és kizárnak minden más lehetséges okot a citomegalo-vírustól a rubeolán át a különféle környezeti ártalmakig. Ezzel párhuzamosan kísérleti állatokon végzett és egyéb laboratóriu­mi teszteken is figyelik a vírus agysejtekre kifejtett hatását. Szeretnék mielőbb kifejleszteni a vírusfertőzést egyszerűen kimutató diagnosztikai tesztet, és keresik a Zika feltűnése óta az érintett területeken gyakrabban előforduló idegrendszeri zavar, a legtöbbször csak végtag- és izomgyengeséget, légzészavart, de nagy ritkán bénulást és halált is okozó Guillain–Barré-szindróma összefüggését a vírussal.

A helyzet versenyfutásra hasonlít, hiszen például védőoltást is csak azután kezdhetnek el kifejleszteni, miután ezek a fontos alapinformációk a rendelkezésre állnak. A hírek szerint ez is folyik már, és ha minden jól megy, 18 hónap múlva elkészülhetnek az első tesztek. A járvány addig is terjed.

Az elmúlt hónap során találtak olyan eseteket is, melyeknél egyelőre nem tudták kizárni, hogy a vírus szexuális kapcsolat révén jutott át egyik emberről a másikra. Kimutatták a Zikát az ondóban, a vizeletben és a nyálban is, s bár a brazíliai Fiocruzban működő, flavivírusokkal (ebbe a víruscsaládba tartozik a Zika) foglalkozó molekuláris laboratórium a csókkal való terjedés kockázatát roppant alacsonynak nevezte, kisebb sebek vagy fogínyvérzés esetén ezt nem tartotta lehetetlennek.

Csohán Ágnes, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályvezetője lapunknak mindenesetre elmondta: a szakma nem ismer olyan vírust, mely általában valamilyen közvetítő, például szúnyog révén terjed, valamint nemi úton is átvihető. A hasonló vírusos betegségek közül a nyugat-nílusi láz és a Dengue-láz esetében is bebizonyosodott, hogy vérátömlesztéssel is terjedhet. Anyáról magzatára eddigi ismereteink szerint nem jutnak át e betegségek kórokozói és a chikungunya vírusa sem. Viszont jól emlékszünk, hogy az AIDS-járvány kezdetén is rengeteg téves hír jelent meg a HIV terjedéséről.

A Dengue-t, a chikungunyát és a nyugat-nílusi lázat egyébként ugyanúgy a szúnyogok terjesztik, és a kórokozójuk, ahogy a sárgaláz vagy a kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás vírusa is, mind flavivírus. Az utóbbi kettő és a Dengue-láz ellen már van védőoltás.

Ha már a szúnyogoknál tartunk, Soltész Zoltán biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kétszárnyúszakértője szerint eddig legalább nyolc Aedes fajról derült ki, hogy terjeszti a trópusok kiapadhatatlan vírustartalékának „legújabb" szülöttét, a Zikát. Magyarországon ezek közül csak a tigrisszúnyog fordult elő, mely egyébként Délkelet-Ázsiában őshonos. Kontinensünkön először Albániában találták meg, onnan terjed észak felé. A magyar kutató elmondta, hogy 2014-ben két példányt találtak Baja környékén, de a tél valószínűleg elpusztította őket, mert a tavaly megismételt kutatás során már nem leltek rá egyetlen egyedre sem. Több helyen is vizsgálódtak, és a szlovén határ mentén rábukkantak ugyan néhány kis populációra, amit idén újra ellenőriznek, de kicsi az esély, hogy a faj nálunk át tudna telelni.

Persze a klímaváltozás megnövelheti ezt a veszélyt, de tény, hogy a nemzetközi szakirodalom nem ismer a mi éghajlatunkon megtelepedett állományokat. A flavivírusos betegségek hordozói közül egyedül az alapvetően madarakról emlősökre, így emberre átvitt nyugat-nílusi lázat is terjesztő, nálunk őshonos dalos szúnyog vészeli át itt a telet. A legtöbb csípést okozó gyötrőszúnyogról viszont eddig szerencsére semmiféle hasonló galádság nem derült ki. Ám a szúnyogok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen – ahogy Soltész Zoltán mondta – világszerte évente egymillió ember halálát okozzák, zömük gyerek. Legtöbben a parazita egysejtűek által okozott maláriában halnak meg.

A második világháborúig a malária egyébként rendszeresen előfordult hazánkban is, de a korábbi DDT-használat nagy csapást mért a kórt terjesztő szúnyogokra, a mocsarak lecsapolása óta pedig megszűnt az életterük – mondta Csohán Ágnes, aki hozzátette: a szúnyogok által terjesztett fertőző betegségek közül egyedül a nyugat-nílusi láz van rendszeresen jelen Magyarországon. Az elmúlt években igazolták az első importált chikungunyalázat, és minden évben jelentenek hasonlóan behurcolt Dengue-lázas eseteket is, ám ezek száma általában tíz alatt marad, és egyik említett betegség esetében sem észlelnek növekedést.

A járvány által érintett dél-amerikai területeken eközben gőzerővel folyik a megelőzés, vagyis a szúnyogok irtása. Habár a génmódosított hím szúnyogokkal folytatott kísérletek (a megváltoztatott géntől az új generáció az ivarérettség elérése előtt elpusztult) 90 százalékban megsemmisítették ezt a fajt az adott területen, a gyorsabb siker és a közelgő olimpia miatt a látványos eredmények reményében a brazil hatóságok mégis vegyszereket vetettek be. Szó van a káros környezeti hatása miatt­ a fejlett világban betiltott (igaz, amerikai gyárak által a fejlődő országokba ma is folyamatosan exportált) DDT bevetéséről is. Szakértők szerint a WHO által is ajánlott génmódosított szúnyogok folyamatos kiengedésével akár teljesen eltüntethetők az érintett térségből a vírust terjesztő rovarok.

Ökológusok azonban aggódnak, nem lesz-e árnyoldala ennek. Azt hangoztatják: egy ökoszisztéma legalább olyan bonyolult, mint egy repülőgép, amelyben egy aprócska szegecs hiánya is zuhanáshoz vezethet. A másik oldal viszont azzal vág vissza, hogy az ökológiai rendszerek jóval rugalmasabbak. Persze senki sem tudja, hogy a szúnyogok helyét nem foglalná-e el valamilyen más rovar, bár több nagy szúnyogirtási akció folyt már a világon ilyen következmény nélkül. Zanzibár szigetén például 2002-ben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ötmillió dollárért nyolcmillió steril cecelegyet engedett ki, hogy kiirtsa a sziget 20 ezerre becsült, álomkórt terjesztő vad cecelégyállományát. Az akció sikerült, káros ökológiai mellékhatásról nem tudunk.

A történelem során azok a járványok voltak a legpusztítóbbak, melyekben egy máshonnan érkezett kórokozó zúzta szét a vele szemben teljesen védtelen népesség immunológiai védvonalát – hangsúlyozza Csohán Ágnes. A Zika-vírus is így tesz Dél-Amerikában. A nemzetközi összefogás, a szellemi és anyagi források gyors és koncentrált hadba állítása, a WHO által kihirdetett közegészségügyi-járványügyi vészhelyzet azonban páratlan erőt jelent. A legutóbbi ebolajárvány kevésbé izgatta fel a fejlett világot, hiszen Afrikában nem rendeztek olimpiát, és messze volt onnét Amerika. Mégis, mindössze 18 hónap alatt sikerült forgalomba hozni egy hatékonynak bizonyult és azóta is használatos kísérleti vakcinát.