galéria megtekintése

Jön a Zika!

2 komment


Palugyai István

Óriási erők fognak össze, hogy megállítsanak egy járványt, amelyről egyelőre alig tudni valamit. A kutatók is legfeljebb sejtik, hogy egy szúnyog által közvetített vírus, a Zika a bűnös a kis fejű babák világra jöttében. A kérdőjelek mellett a közelgő olimpia miatt sok a felkiáltójel is.  

Nemrég első ízben sikerült a Zika-vírus teljes génállományát kinyerni egy kis fejű embriót hordozó terhes nő magzatának agyából. Mindez a szomszédunkban, Szlovéniában történt. Az asszony önkéntesként dolgozott Brazíliában, és hazatérése után, terhességének 28. hetében az ultrahangvizsgálat mutatta ki a rendellenes fejű magzatot. Miután a terhességet megszakították, a kutatók az embrió agyából vonták ki a vírus genomját, emellett külön vírusrészecskéket is találtak. (Tudni kell, hogy a Zika-vírus örökítőanyaga nem a fejlettebb élőlényeknél szokásos kettős spirálú DNS-molekula, hanem egy egyszálú RNS, azaz ribonukleinsav, amelyen minden olyan információ megtalálható, ami a vírus megsokszorozódásához szükséges, viszont könnyebben mutálódik, alakul át, mint a kétszálú DNS.)

Nacho Doce / Reuters

Csak az agy volt rendellenes, ami ismét megerősítette, hogy a kórokozó csupán ezt a szervet támadja meg. Bár a tudomány szigorú kritériumai szerint ez az észlelés sem igazolja határozottan a vírus és a kisfejűség közötti közvetlen összefüggést, a járvány kitörése óta mégis ez a legmeg­győzőbb bizonyíték – nyilatkozta a New Scientistnek Tatjana Avsic-Zupanc, a Ljubljanai Egyetem boncolást végző kutatója. A világon számos intézetben keresik teljes erejükkel a minden kétséget kizáró bizonyítékot, bár ezt sokan nem is értik, hiszen a múlt év vége óta a világ meg van győződve a kapcsolatról.

 

Olyannyira, hogy az egyes országok nagy pénzeket költenek a szúnyogirtásra, különösen Brazília, tekintettel a Rióban fél év múlva kezdődő olimpiára.

Mégis, a tudomány szempontjából roppant fontos volna tudni, milyen arányban van jelen a Zika-fertőzés a kisfejűséggel, illetve az egészségesen született babák körében, illetve milyen arányban jut át a vírus a fertőzött anya szervezetéből a magzatéba. Ha ez minden esetben megtörténne, akkor sokkal több ilyen esetet jelentettek volna a járvány kitörése óta – állítja Giovanni Mancarella, az Európai Betegségmegelőző és Ellenőrző Központ munkatársa. S jóllehet több esetben megtalálták a vírust a magzatvíztől kezdve a méhlepényen át a vérig és egyéb szövetmintákig, és az is tény, hogy az első kis fejű újszülöttek Dél-Amerikában hat hónappal a vírus ottani megjelenése után jöttek a világra, a végső szót szigorú epidemioló­giai vizsgálatok mondhatják csak ki. Brazíliában rá­adásul a február 5-ig megszületett 4783 beteg babából 1113-at közelebbről is megvizsgáltak, és az egészségügyi hatóságok szerint csak 404 esetben tudták a vírussal való összefüggést megerősíteni. A többinél más okokat – így genetikai hajlamot – sejtenek a háttérben.

Amerikai szakértők ugyan sok esetben kételkednek a brazil adatokban, ennek ellenére a világ mégis attól a brazil programtól várja az áttörést, melyben a WHO felügyeletével hatezer nőt vizsgálnak a hatalmas ország északi részében. Ennek keretében folyamatosan követik a terhességüket, összehasonlítják a fertőzötteket azokkal, akik egészségesek, és kizárnak minden más lehetséges okot a citomegalo-vírustól a rubeolán át a különféle környezeti ártalmakig. Ezzel párhuzamosan kísérleti állatokon végzett és egyéb laboratóriu­mi teszteken is figyelik a vírus agysejtekre kifejtett hatását. Szeretnék mielőbb kifejleszteni a vírusfertőzést egyszerűen kimutató diagnosztikai tesztet, és keresik a Zika feltűnése óta az érintett területeken gyakrabban előforduló idegrendszeri zavar, a legtöbbször csak végtag- és izomgyengeséget, légzészavart, de nagy ritkán bénulást és halált is okozó Guillain–Barré-szindróma összefüggését a vírussal.

A helyzet versenyfutásra hasonlít, hiszen például védőoltást is csak azután kezdhetnek el kifejleszteni, miután ezek a fontos alapinformációk a rendelkezésre állnak. A hírek szerint ez is folyik már, és ha minden jól megy, 18 hónap múlva elkészülhetnek az első tesztek. A járvány addig is terjed.

Az elmúlt hónap során találtak olyan eseteket is, melyeknél egyelőre nem tudták kizárni, hogy a vírus szexuális kapcsolat révén jutott át egyik emberről a másikra. Kimutatták a Zikát az ondóban, a vizeletben és a nyálban is, s bár a brazíliai Fiocruzban működő, flavivírusokkal (ebbe a víruscsaládba tartozik a Zika) foglalkozó molekuláris laboratórium a csókkal való terjedés kockázatát roppant alacsonynak nevezte, kisebb sebek vagy fogínyvérzés esetén ezt nem tartotta lehetetlennek.

Csohán Ágnes, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályvezetője lapunknak mindenesetre elmondta: a szakma nem ismer olyan vírust, mely általában valamilyen közvetítő, például szúnyog révén terjed, valamint nemi úton is átvihető. A hasonló vírusos betegségek közül a nyugat-nílusi láz és a Dengue-láz esetében is bebizonyosodott, hogy vérátömlesztéssel is terjedhet. Anyáról magzatára eddigi ismereteink szerint nem jutnak át e betegségek kórokozói és a chikungunya vírusa sem. Viszont jól emlékszünk, hogy az AIDS-járvány kezdetén is rengeteg téves hír jelent meg a HIV terjedéséről.

A Dengue-t, a chikungunyát és a nyugat-nílusi lázat egyébként ugyanúgy a szúnyogok terjesztik, és a kórokozójuk, ahogy a sárgaláz vagy a kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás vírusa is, mind flavivírus. Az utóbbi kettő és a Dengue-láz ellen már van védőoltás.

4783

Brazíliában a február 5-ig megszületett 4783 beteg babából 1113-at közelebbről is megvizsgáltak, és az egészségügyi hatóságok szerint csak 404 esetben tudták a vírussal való összefüggést megerősíteni.

Ha már a szúnyogoknál tartunk, Soltész Zoltán biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kétszárnyúszakértője szerint eddig legalább nyolc Aedes fajról derült ki, hogy terjeszti a trópusok kiapadhatatlan vírustartalékának „legújabb" szülöttét, a Zikát. Magyarországon ezek közül csak a tigrisszúnyog fordult elő, mely egyébként Délkelet-Ázsiában őshonos. Kontinensünkön először Albániában találták meg, onnan terjed észak felé. A magyar kutató elmondta, hogy 2014-ben két példányt találtak Baja környékén, de a tél valószínűleg elpusztította őket, mert a tavaly megismételt kutatás során már nem leltek rá egyetlen egyedre sem. Több helyen is vizsgálódtak, és a szlovén határ mentén rábukkantak ugyan néhány kis populációra, amit idén újra ellenőriznek, de kicsi az esély, hogy a faj nálunk át tudna telelni.

Persze a klímaváltozás megnövelheti ezt a veszélyt, de tény, hogy a nemzetközi szakirodalom nem ismer a mi éghajlatunkon megtelepedett állományokat. A flavivírusos betegségek hordozói közül egyedül az alapvetően madarakról emlősökre, így emberre átvitt nyugat-nílusi lázat is terjesztő, nálunk őshonos dalos szúnyog vészeli át itt a telet. A legtöbb csípést okozó gyötrőszúnyogról viszont eddig szerencsére semmiféle hasonló galádság nem derült ki. Ám a szúnyogok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen – ahogy Soltész Zoltán mondta – világszerte évente egymillió ember halálát okozzák, zömük gyerek. Legtöbben a parazita egysejtűek által okozott maláriában halnak meg.

A második világháborúig a malária egyébként rendszeresen előfordult hazánkban is, de a korábbi DDT-használat nagy csapást mért a kórt terjesztő szúnyogokra, a mocsarak lecsapolása óta pedig megszűnt az életterük – mondta Csohán Ágnes, aki hozzátette: a szúnyogok által terjesztett fertőző betegségek közül egyedül a nyugat-nílusi láz van rendszeresen jelen Magyarországon. Az elmúlt években igazolták az első importált chikungunyalázat, és minden évben jelentenek hasonlóan behurcolt Dengue-lázas eseteket is, ám ezek száma általában tíz alatt marad, és egyik említett betegség esetében sem észlelnek növekedést.

A járvány által érintett dél-amerikai területeken eközben gőzerővel folyik a megelőzés, vagyis a szúnyogok irtása. Habár a génmódosított hím szúnyogokkal folytatott kísérletek (a megváltoztatott géntől az új generáció az ivarérettség elérése előtt elpusztult) 90 százalékban megsemmisítették ezt a fajt az adott területen, a gyorsabb siker és a közelgő olimpia miatt a látványos eredmények reményében a brazil hatóságok mégis vegyszereket vetettek be. Szó van a káros környezeti hatása miatt­ a fejlett világban betiltott (igaz, amerikai gyárak által a fejlődő országokba ma is folyamatosan exportált) DDT bevetéséről is. Szakértők szerint a WHO által is ajánlott génmódosított szúnyogok folyamatos kiengedésével akár teljesen eltüntethetők az érintett térségből a vírust terjesztő rovarok.

Ökológusok azonban aggódnak, nem lesz-e árnyoldala ennek. Azt hangoztatják: egy ökoszisztéma legalább olyan bonyolult, mint egy repülőgép, amelyben egy aprócska szegecs hiánya is zuhanáshoz vezethet. A másik oldal viszont azzal vág vissza, hogy az ökológiai rendszerek jóval rugalmasabbak. Persze senki sem tudja, hogy a szúnyogok helyét nem foglalná-e el valamilyen más rovar, bár több nagy szúnyogirtási akció folyt már a világon ilyen következmény nélkül. Zanzibár szigetén például 2002-ben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ötmillió dollárért nyolcmillió steril cecelegyet engedett ki, hogy kiirtsa a sziget 20 ezerre becsült, álomkórt terjesztő vad cecelégyállományát. Az akció sikerült, káros ökológiai mellékhatásról nem tudunk.

A történelem során azok a járványok voltak a legpusztítóbbak, melyekben egy máshonnan érkezett kórokozó zúzta szét a vele szemben teljesen védtelen népesség immunológiai védvonalát – hangsúlyozza Csohán Ágnes. A Zika-vírus is így tesz Dél-Amerikában. A nemzetközi összefogás, a szellemi és anyagi források gyors és koncentrált hadba állítása, a WHO által kihirdetett közegészségügyi-járványügyi vészhelyzet azonban páratlan erőt jelent. A legutóbbi ebolajárvány kevésbé izgatta fel a fejlett világot, hiszen Afrikában nem rendeztek olimpiát, és messze volt onnét Amerika. Mégis, mindössze 18 hónap alatt sikerült forgalomba hozni egy hatékonynak bizonyult és azóta is használatos kísérleti vakcinát.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.