A keresletcsökkenésnek két fő oka van: a kisebb tabletek életterét a töretlen növekedést mutató okostelefonok falják fel (az átlagtablet képernyőátmérője jelenleg 9 hüvelyk alatti, jellemzően 7 vagy 8 hüvelyk, okostelefon viszont már alig jelenik meg 5 hüvelyk alatt, és látványosan hódít a 6 hüvelyk körüli, sokszor okosceruzával és kézírás-felismeréssel kiegészített phablet kategória), a nagyobb táblagépeket pedig az egyre könnyebb laptopok teszik feleslegessé.
Az IDC arra is rávilágít, hogy látványosan törnek előre a csatlakoztatható billentyűzettel ellátott, hibridnek vagy transformernek nevezett tabletek, amelyekkel éppen az evolúció eddigi csúcstermékének, az ultrakönnyű és ultravékony (ultraslim), de nagyon okos laptopnak teremtenek konkurenciát a gyártók. A billentyűzetes tabletek részesedése jelenleg még mindössze 15 százalékos, de a prognózis alapján néhány éven belül már egyharmados lehet: érdemi növekedés a tablet kategórián belül kizárólag itt fordul elő, ráadásul – jobbára drága készülékekről lévén szó – itt némi profit is mutatkozik, ellentétben az olcsó kínai gyártók dömpingáraitól sújtott hagyományos tabletekkel.
A leválasztható, illetve csatlakoztatható billentyűzetnek rengeteg előnye van: sokkal kényelmesebb gépelést tesz lehetővé, mint ha az érintőképernyőt kellene kopogtatni, semmilyen megszokott tabletfunkciót nem akadályoz, miközben általában dokkolóként és/vagy tartalék áramforrásként is szolgál. A billentyűzetes eszközök megjelenésével megindult a méretnövekedés is: a piacelemzésből az olvasható ki, hogy a ma domináns 9 hüvelyknél kisebb méretosztály néhány éven belül kisebbségbe szorul. Úgy tűnik a használhatóság határa valahol a 10 hüvelykes szintnél van, de grafikai alkalmazásokra, illetve filmnézésre sokan inkább 12, sőt 13 hüvelykes készüléket választanak.
A legutóbbi a jelentős informatikai vásár, az őszi berlini IFA mintha csak illusztrálni akarta volna a fenti víziót: a gyártók standján a fő helyet mindenütt a billentyűzettel kiegészíthető készülékek kapták – nemcsak a windowsos, illetve az iOS-es, hanem az androidos mezőnyben is (egyedül a Google lóg ki a sorból a hamarosan bemutatandó 7 hüvelykes csúcstabletjével).
Ebben az osztályban full HD vagy 4k felbontású kijelző, 8 magos processzor, 2 GB RAM-ot, legalább 32 GB tárhely és 4G-s mobilnetképesség kell a jó pozícióhoz, ami értelemszerűen jócskán 100 ezer forint feletti árat jelent. Az IFA egyik sztárja egy érdekes kísérlet, a Lenovo Yoga Book volt, amelyben ránézésre minden együtt van a fényes karrierhez, de csak ránézésre. 10,1 hüvelykes full HD képernyő, 4 GB RAM, 64 GB-os háttértár, Dolby Atmos hangrendszer, 360 fokban hátrahajtható billentyűzet – mintha csak a holnap egyik slágertermékének katalógus-adatait olvasnánk.
|
Íme, a Lenovo büszkesége: a Yoga Book, amelynek a billentyűzete 360 fokban elforgatható
Lenovo Group Limited |
A Yoga Book azonban egy területen túlságosan előrehaladt: a klaviatúrája a valóságban egy érintésérzékeny, de nem módosítható (angol billentyűkiosztású) felület, amelyen ugyanolyan érzés a gépelés, mint a kijelzőn – az első tesztelők nem voltak elragadtatva tőle, pedig a gépet egyébként szerették. Úgy tűnik, a kényelmes gépeléshez sziget kialakítású, mechanikus működésű billentyűk kellenek.
Az irodai használathoz pedig Windows: a transformerekben stabilan 40 százalék a Microsoft részesedése (az iOS és az Android rovására), miközben a telefonpiacról úgyszólván eltűnt, és a laptopoknál is folyamatosan teret veszít az Apple-lel szemben. Ma a tipikus prémiumfelhasználó otthonra iPad Airt, a munkahelyre Microsoft Surface-t vesz (mindkettőhöz kapcsolható billentyűzet), ami azt jelzi, hogy nemcsak a hagyományos tabletek, hanem a laptopok is veszélyben vannak.
