galéria megtekintése

Hatalmas aszteroida fenyegeti a Földet

0 komment


Ötvös Zoltán

2017. október 12-én egy 15-40 méteres szikla, a 2012 TC4 kódú aszteroida suhan el a Föld mellett, de parányi esélye annak is van, hogy nem elsuhan, hanem a légkörbe érve felrobban. Két éve egy 19 méteres szikla robbant fel az oroszországi Cseljabinszk felett, amely égése csúcspontján harmincszor fényesebb volt a Napnál.

„Rajta kell tartanunk a szemünket" – idézték a hírügynökségek Judit Györgyey-Ries kutatót, a Texas Egyetem McDonald Obszervatórium munkatársát, aki 1980-ban az ELTE-n szerzett diplomát.

A 2012. október 12-én a Földtől 96 ezer kilométerre már egyszer elhaladó kisbolygó 2017. október 12-én tér vissza ismét. Az astrowach.neten megjelent közlés szerint mindössze 0.00055 százalék annak az esélye, hogy az aszteroida a bolygónkba csapódna. Ha mégis megtörténik ez, a becsapódás helyétől függ a lehetséges károk mértéke. A sziklának azonban sem a méretét, sem az összetételét nem tudjuk pontosan. Eddigi tudásunk szerint 15 es 40 méter között van, de ha negyven méteres, akkor is felrobban a légkörben.

A Népszabadságnak is sikerült elérnie a kutatót, aki azt nyilatkozta: a kisbolygó keringési ideje 1.67 év, azaz háromszor megy körbe öt év alatt. Az újabb számítások szerint azonban már semmi esélye sincs egy 2017-es ütközésnek, bár nem zárható ki egy kontaktus 2020-ban. Azonban öt év múlva is kevesebb mint 1 az 500 ezerhez ennek az esélye. Nagy valószínűséggel az új mérések még lejjebb viszik az esetleges találkozás valószínűségét – tájékoztatta lapunkat a Texasban élő kisbolygókutató.

 

Hogy mire számíthatunk az esetleges becsapódáskor, arra a cseljabinszki eset vet némi fényt. Az a meteorit, amely 2013 februárjában csapódott be, több mint 1500 embert sebesített meg. Az aszteroida februári felrobbanása 30 kilométeres magasságban olyan energiahullámokat váltott ki, hogy az ledöntötte az embereket a lábukról. Égése csúcspontján a tűzgolyó harmincszor fényesebb volt a Napnál, és annyi ibolyántúli sugárzást bocsátott ki, hogy az azonnali bőrégést okozott. Az is kiderült, hogy az robbanás nagysága körülbelül 500 kilotonna TNT-nek felelt meg, ez pedig több mint harmincszorosa az 1945-ben Hirosimára ledobott atombomba erejének. A talajról gyűjtött kőtörmelék alapján sikerült megállapítani azt is, hogy az égitest viszonylag rövid ideje, 1,2 millió éve volt úton ebben a formájában – áll azokban a kutatásokban, amelyeknek az eredményeit most publikálta a Nature és a Science.

Ezek a tanulmányok azt is felvetették, hogy a 19 méteres égitesthez hasonló, a Földéhez közeli pályán keringő objektumok a korábbi becsléseknél gyakoribbak lehetnek, és számuk akár a húszmilliót is elérheti. Bill Cooke, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) meteorit-szakértője szerint – akit a hvg idézett – nem kell túlzottan nagy fontosságot tulajdonítani annak, hogy a jövőben égitestek ütközhetnek a Földnek. Sok múlik azon, hol csapódik be a meteorit, és valószínűbb, hogy inkább az óceánok fölött robbannak darabokra, semmint hogy sűrűn lakott területek felett.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.