Az articsókát a görögök és a rómaiak nemcsak zöldségként, hanem gyógy- és dísznövényként is ismerték és termesztették.
Sokféleképpen elkészítve került asztalaikra – részben, mert afrodiziákus hatást is tulajdonítottak neki –, hasznosították a benne rejlő értékes alapanyagokat, és élvezték bogáncsszerű, önmagában és csokorban egyaránt mutatós, lilás virágzatának látványát.
A mediterrán vidéken azóta is nagy a kultusza, előszeretettel fogyasztják főzve, párolva, marinálva, töltve, mártásokkal nyakon öntve és üvegbe zárva, olívaolajban tárolt változatban egyaránt.
Számtalan hatóanyag
Az articsókában rejlő jótékony tulajdonságokat – mint annyi minden mást, ami előbb a népi gyógyászatban honosodott meg – jó ideje hasznosítja a korszerű eszközöket felvonultató gyógyászat is. Nem is csoda, hiszen a növény számtalan hatóanyagot tartalmaz: C- és B-vitaminokat, karotinoidokat, ásványi anyagokat (kálium, foszfor, magnézium, vas, kalcium), továbbá keserűanyagokat, flavonoidokat, aminosavakat, inulint, cserző- és nyákanyagokat, valamint élelmi rostot, mi több, vannak antibiotikus hatású összetevők is.
|
Az articsóka „szíve” igazi csemege |
Mindez többféle probléma kezelésére állítható hadrendbe. Az articsókából készített kivonat tisztító, méregtelenítő hatású, így elősegíti a köszvény, az ízületi gyulladás, valamint a veseproblémák enyhítését. Csökkenti az emésztési gondokat, így a felfúvódást és a hányingert, inulintartalma pedig a probiotikumok tápanyaga –mivel lassan bomlik le, és lassan szívódik fel, mérsékli az étkezés utáni vércukorszint-ingadozást. A flavonoidok szabályozzák az enzimműködést, és antioxidáns hatásúak, ami védi és regenerálja a májat, az epehajtó anyagok serkentik a zsírok felbontását, javítják a máj méregtelenítő funkcióját, a cinarin fokozza az epeműködést, gátolja az epekőképződést, és előnyösen hat a koleszterinszintre. Ennek megfelelően az articsóka védelmezi a szív és az érrendszer egészségét is, érszűkület esetén terápiakiegészítőként is alkalmazható.
Fogyókúrázók, figyelem!
Az emésztésre gyakorolt előnyös tulajdonságok akkor is érvényre jutnak, ha az articsókából teát készítünk: a főzet a növény béltisztító tulajdonságainak hála kedvezően hat a bélműködésre, javítja az étvágytalanságot és megkönnyíti az emésztést. Mivel a mediterrán eredetű növénynek méregtelenítő, emésztésjavító, béltisztító és vízhajtó hatása is van, az egyik legideálisabb étel a fogyókúrázók számára. Abból adódóan, hogy gyorsítja az anyagcserét, a kívánt testsúlycsökkenés elérése érdekében különösen előnyös a fogyasztása. Nem véletlen hát, hogy az articsókát a bennfentesek az egyik leghatásosabb tisztító és méregtelenítő élelmiszernövényként tartják számon, sok helyen ezért is a böjti napok egyik fő eledele.
Goethe is rácsodálkozott
Goethe Itáliai utazások című könyvében csodálkozva ír arról, mennyire szeretik a taljánok az articsókát, ezt az íztelen bogáncsot. Holott a növény egyáltalán nem íztelen, íze inkább kissé fanyar, kesernyés. Mi több, a nemesítésnek hála immár a bogáncsra sem hasonlít, húsos leveleivel inkább karakteres, zöld vagy lila tobozra emlékeztet.