 |
Fantáziarajz a most felfedezett naprendszerről
ESO/M. Kornmesser |
A Nature-ben publikált tanulmány szerint a további megfigyelések alátámasztották, hogy a csillag körül három planéta kering. Ezek mérete és hőmérséklete a Földhöz, illetve a Vénuszhoz hasonló. A két legbelső bolygó 1,5, illetve 2,4 nap alatt kerüli meg napját, vagyis nagyon szoros pályán keringenek, a külső planéta keringési ideje pedig valahol 4 és 73 nap között lehet. A pályaadatok és az égitestek mérete alapján valószínűsítik, hogy mindhárom bolygón jóval 400 Kelvin (127 Celsius-fok) alatti lehet a hőmérséklet, ami kedvező az élet kialakulásához – írta a Universe Today.
Mindhárom bolygó "kötött pályán" mozog: a Holdhoz hasonlóan az egyik oldalukon mindig nappal van, a másikon állandó a sötétség. A közelebb keringő két bolygó nappali oldala így valószínűleg túl forró, a sötét pedig túl hideg az élet fenntartásához, de a nyugati féltekéjükön lehet egy-egy "komfortzóna", ahol nem ennyire szélsőségesek a hőmérsékleti viszonyok. Az élet kialakulása a legtávolabbi bolygón a legvalószínűbb, amely a "lakhatósági zónában" kering, ahol a víz (ha van) folyékony halmazállapotban maradhatott meg.
"Ez a három bolygó egyszerűen főnyeremény: annyira közel keringenek, és annyira kicsi a központi csillaguk, hogy meg tudjuk mérni a légkörüket és összetételüket is, hogy kideríthessük, lakottak-e"
– idézte a Phys.org Julien de Wit csillagászt.
A felfedezés még akkor is áttörésnek számít, ha történetesen mindhárom bolygó lakatlannak bizonyul. Ez ugyanis az első bolygórendszer, amelyet egy nagyon halvány és kis méretű csillag körül találtak. Az univerzumban aránylag nagy számban fordulnak elő halvány törpecsillagok, a bolygókutatók eddig mégis jóval nagyobb, a Napunkhoz hasonló csillagokra (és az "előttük" átvonuló planétákra) összpontosítottak, amelyek elég fényesek az optikai óriástávcsövek számára. Megfordítva: az optikai távcsövek többségét fényes csillagokra optimalizálták, nem pedig "hűvös törpékre". Meglehet, a csillagászok ezzel átestek a ló túloldalára: a Nap-szerű, fényes csillagok ugyanis adott esetben elhomályosíthatják a bolygóikról érkező jeleket.
A kutatás vezetői, Michael Gillon és Emmanuel Jehin (University of Liège) éppen ezért építették meg a TRAPPIST távcsövet, amit kifejezetten "ultrahideg" csillagok észlelésére szántak. Ezek a halvány törpecsillagok infravörös tartományban sugároznak, így kevésbé vakítják el a körülöttük keringő égitesteket.
"Eddig csak feltételeztük, hogy rendkívül hűvös törpecsillagok körül is kialakulhattak bolygók, erre most hármat is találtunk egyetlen rendszerben"
– érzékeltette a felfedezés jelentőségét az Európai Déli Obszervatórium híroldalának nyilatkozva Emmanuel Jehin, a tanulmány társszerzője.
