galéria megtekintése

"Észnél kellett lenni, mert nincs szárazföld"

1 komment


Ötvös Zoltán

Matevž Lenarcic Szlovénia talán legismertebb extrém sportolója, aki alpinista, siklóernyős, környezetvédő és fotós is egy személyben. Mászott a világ majd minden táján, meghódította a 8051 méter magas Broad Peak csúcsot a Himaláján, és letudott extrém útvonalakat Patagóniában. Írt tizenegy könyvet, ezek egy részét több nyelvre lefordították. Budapesten kérdeztük.

Először – és a világon elsőként – 2004-ben kerülte meg a Földet társpilóta vagy bármilyen más légi támogatás nélkül. A szlovén kalandor 2011-ben elnyerte a NASA környezetvédelmi díját, mivel kevesebb mint két óra alatt, egy utasra számítva egy gallonnál (3,79 liternél) kevesebb üzemanyaggal tett meg 322 kilométert. Ugyanő 2012 áprilisában tért haza három hónapon át tartó, 80 ezer kilométeres útjáról, amit egy módosított Pipistrel Virus SW 914 Turbo típusú ultrakönnyű gépen repülve tett meg. Hatszor lépte át az Egyenlítőt, ötven országot és 120 nemzeti parkot látott felülről. Gépe harmadakkora tömegű volt, mint amilyennel 1927-ben a világon elsőként átrepülte az Atlanti-óceánt Charles Lindbergh. Tavaly májusban az Északi-sark felett repült át gépével – mondani sem kell, hogy a világon ultrakönnyű géppel elsőként volt erre képes.

Matevž Lenarcic egy Föld-körüli útja előtt  2011 decemberében.
Matevž Lenarcic egy Föld körüli útja előtt 2011 decemberében.
Srdjan Zivulovic / Reuters

„A gépbe üzemanyag-póttartályokat építettünk, ezek révén – és persze a rendkívül alacsony fogyasztás mellett – 100 liter benzinnel akár 4000 kilométeres óceáni szakaszt is átrepülhettem, mindezt ráadásul ebben a géposztályban valóban szokatlanul nagy, 270 kilométeres óránkénti utazósebességgel. Ezzel az úttal azt bizonyítottam, hogy lehet gazdaságosan, környezetbarát módon repülni ilyen hatalmas távolságokon is" – tájékoztat Matevž Lenarcic, aki e heti budapesti látogatását autóval tudta le. Ha nem muszáj, ő sem repül borongós, esős időben.

 

„Biológusként végeztem és öt éven keresztül ezen a területen dolgoztam, de a fotózás is mind több időmet vette el. Úgy döntöttem, hogy a számomra nem túl izgalmas labormunkák, részfeladatokban való részvétel helyett

a világot a maga komplexitásában próbálom megérteni.

Ehhez gondolkodni kell, míg biológusként rutinfeladatokra voltam kárhoztatva. A légi fotózás semmihez sem fogható élményt jelent, s közben azt vettem észre, hogy egyre jobban érzem magam a föld és az ég között. Idővel pilótajogosítványt szereztem, hogy ne legyek másokra utalva" – írta le élete nagy váltását Lenarcic, aki elismeri, hogy az utak sokba kerülnek, ezen belül talán az üzemanyag a legkisebb tétel. Egy óra repülés nagyjából kétszáz euró, ha nincs az embernek saját gépe. Neki kettő is van az általa alapított és igazgatott Aerovizija nevű repülős cégben.

Matevž Lenarcic egy tesztrepülésen 2012 januárjában.
Matevž Lenarcic egy tesztrepülésen 2012 januárjában.
Srdjan Zivulovic / Reuters

Bár otthagyta a tudományt, mások számára gyűjt tudományos értékelésre méltó mintákat – műszerekkel elemezte a magas hegységek feletti légkör aeroszol-tartalmát, az északi sarkkör környékén pedig a szénpor-koncentráció szintjét mérte. A szlovén férfi három-négyezer méteres magasságban repülve a légkör egy olyan szintjén regisztrálta a szennyezőanyagok koncentrációját, ahol eddig még sosem végeztek hasonló méréseket. A repülés során gyűjtött adatokkal a légkör felmelegedését tanulmányozó klímakutatók munkáját segíti.

Hajmeresztő repülései között tartják számon, amikor egyszerre lenyomott 3700 km-t a chilei Concepcion és a Húsvét-szigetek között – észnél kellett lennie, mert a két pont között nincs szárazföld. Egyetlen gondja az volt, hogy a vártnál erősebb ellenszélben repült a szigetek közelében. Kalandozásai során előfordult, hogy a kenőolaj folyt el a motorból, egy másik alkalommal Kadhafi kormányától kellett rendkívüli útvonalengedélyt kérni. Az idén 55 éves pilóta eddig összesen

több mint négyezer órát repült

ultrakönnyű motoros vitorlázó repülőgéppel és egymotoros repülőgéppel.

Azt mondja, elképzelhető, hogy valaki unalmasnak tartja a magányos repülést, de neki ez kimondottan izgalmas. Ha tiszta az idő, olyan perspektívából láthatja a településeket, az ipari övezeteket, a környezetszennyezést, mint senki más. Szerencsére érintetlen tájakra is van példa, igaz, egyre kevesebbre. Hogy hova vezet a következő útja, azt nem tudja, de egyébként sem tervezi meg az életét.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.