Csillagközi űrrepülésre készülnek Zuckerbergék

Milnerék szerint legalább húsz évig kell várni, amíg a szondák elindulhatnának, és további húsz év, amíg célba érnek, amihez képest a további négy, amíg az első üzenetek visszaérnek, már csak szempillantásnak hat majd. „Igazán örülnék, ha megérhetném a rajtot”, mondta az 54 éves Milner, aki hozzátette, a magas kor elérésében reméli, hogy az orvostudomány további fejlődése is segítheti.

A projekt igazgatótanácsát alkotó Milner, Zuckerberg és Hawking mellett a tényleges ügyvezetést Pete Worden, a NASA Ames Kutató Központjának korábbi igazgatója vállalta, aki a projekt mellé alapított Breakthrough Prize alapítvány elnöki tisztségét is betölti. A tanácsadók között olyan neves csillagászok találhatók, mint Avi Loeb a Harvardról, a brit királyi főcsillagász, a Royal Society volt elnöke, Martin Rees, a Berkeley Nobel-díjas professzora, Saul Perlmutter, vagy a legendás Carl Sagan özvegye, a TV-producer Ann Druyan.

A vállalkozáshoz szükséges technológiák már részben rendelkezésre állnak, így például bele lehet csomagolni minden szükséges kamerát, számítógépes és áramtermelő egységet egygrammos csomagba. Az áramot egy apró radioaktív forrás, a tűzjelzőkben is használatos amerícium adhatja. Legalább húsz kulcskérdést azonban a rajthoz még meg kell oldani. „Ezek megválaszolásához kérjük a világ legjobb tudósait, hogy segítsenek. Mi mindent megteszünk, hogy munkájuk anyagi hátterét megteremtsük” – írta Worden egy e-mailben. Milner mindenesetre a kutatáshoz szükséges első százmillió dollárt már letette. A pénz legnagyobb része a hatalmas, száz gigawattos lézersugár megalkotásához kell, amellyel a robotszondákat két perc alatt a szükséges sebességre gyorsítanák. (Ez akkora energiának felel meg, amekkorával az űrsiklókat felbocsátották.) A jelenlegi legerősebb lézer az Osakai Egyetemen működik, de ennek ereje csupán töredéke a csillagközi szondák kilövéséhez szükséges sugárénak.

Cél az Alfa Centauri

Az Alfa Centauri egyébként nemcsak azért csábító cél, mert a legközelebbi csillagrendszer, hanem mert a hármascsillag egyik tagja, az alfa Centauri B körül csillagászok már felfedeztek egy Föld méretű bolygót is. Ettől függetlenül senki sem tudja, ha a csillagközi szondák odaérnének, mit találnának. „Azt mindenesetre már megtanultuk, hogy a természet alkotta képzelet nagyobb, mint a miénk” – mondta a tudományos tanácsadó testület elnöke, Avi Loeb.