Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője, a közel 70 milliárd forint értékű szegedi beruházás irányítója ismerteti: az építkezés mindhárom országban a tagállami törvények szerint, kutatóközpontban folyik. Mivel a költségek 85 százalékát európai uniós pénzből finanszírozták, az Európai Bizottság illetékes intézményei ellenőrzik a folyamatot. Volt néha vita: például az egyedi lézerek tervezését nem lehetett egyszerűen meghirdetni, figyelembe kell venni, hogy egyáltalán ki képes erre úgy, hogy szorosan együttműködik a majdani felhasználók közösségével.
Kísérlet – európai közös tudomány
A három kutatóintézet között nagyon szoros kapcsolat lesz, kiegészítik egymást. Az ELI nemzetközi szervezet egy fölöttük álló ernyőszervezet lesz, amely a közös tudományos irányítást és a finanszírozást látja el. A kutatóintézeteknek lesznek saját bevételeik pályázatokból és piaci megrendelésekből, de szinte biztosan nem lesznek önfinanszírozók. Ez az Európai Unió szempontjából is kísérlet: új típusú jogintézmény, európai kutatási infrastruktúrák konzorciuma, amely hosszú távon az unió nemzetközi versenyképességét hivatott erősíteni.
|
A főépület központi része egy emberi agyat formáló konferenciaterem
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Szabó Gábor akadémikus, második ciklusban a Szegedi Tudományegyetem rektora, aki maga is lézerfizikával foglalkozik, nemzetközi szabadalmak tulajdonosa, és nagyon jelentős szerepe volt abban, hogy a lézeres kutatóközpont Szegedre került, azt mondja: európai kísérlet az ELI abból a szempontból is, hogy kevésbé fejlett térségek gazdaságát meg lehet-e mozdítani innovációs, kutatás-fejlesztési projekteken keresztül.
 |
| Szabó Gábor |
A lézeres kutatóközpontot az unió a felzárkóztatásra szolgáló kohéziós alapból finanszírozza. Ebből a keretből egyszerű infrastruktúrákat, autópályát, szennyvíztisztítót szokás támogatni – de a tapasztalatok szerint egyáltalán nem biztos, hogy az a legeredményesebb megoldás. Az autópálya nemcsak elérhetővé tesz egy települést, hanem kikerülhetővé, átugorhatóvá is. Tíz éve érte el Szegedet az M5-ös, de máig sem váltotta be a hozzá fűzött fellendülési várakozásokat.
Aki Szegedig eljön rajta, lehet, hogy továbbzúg Aradra vagy Temesvárra. Esetleg nem a fővárosi vagy külföldi befektetőt hozza el Szegedre, hanem a szegedi kisvállalkozónak könnyíti meg, hogy Budapest fizetőképesebb piacán próbálkozzék.
Kell egy megkerülhetetlenül fontos létesítmény: a világ minden részéből jönnek ide a szakemberek, akik az itteni infrastruktúra segítségével végeznek majd kutatásokat. Azért Szegedre jönnek, mert egyedül itt találnak olyan berendezéseket, amilyenekre nekik szükségük van.
Megérteni a világot
Az élet abból áll, hogy az élő rendszerek aktív működést folytatnak: mozognak, szaporodnak – az ehhez szükséges energiát a környezetükből szerzik fény vagy táplálék formájában, majd átalakítják általuk felhasználhatóvá.
 |
| Ormos Pál |
Az életfolyamatok, az energiaátalakítás vagy az energia eljuttatása egyik helyről a másikra nagyon gyors, elemi molekuláris, atomi folyamatokon alapul. Ezt csak ilyen jellegű kísérletekkel lehet látni – mondja Ormos Pál akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának főigazgatója, akinek a vezetésével összeállították az ELI biológiai alkalmazásáról szóló koncepciós anyagot. A fehérjék úgy működnek, mint molekuláris gépek. Mozognak az atommagok, kicsit lassabban, az elektronok gyorsabban, mert kisebb a tömegük. Elektronok ugrálnak át egyik atomról a másikra. Ezek az élet alapvető folyamatainak a lépései, amelyeket az ELI-vel jól lehet vizsgálni. Eddig is vizsgáltak ilyeneket, de az új technika nagyobb teljesítményű: a rövidebb és nagyobb energiájú lézerimpulzusokkal gyorsabb folyamatok láthatók és jobban. Az alapkutatóknak az a legfőbb céljuk, hogy megértsék a világot. A gyors mozgások, az atommagok, elektronok, biológiai molekuláris folyamatok vizsgálata az ELI segítségével olyan, mintha egy moziban néznénk, hogyan működik az élet. Ha megértettük, azt tudjuk alkalmazni. És ha nem jól működik, tudjuk javítani.
Szent-Györgyi óta keresik az áttörést
 |
| Lehrner Lóránt |
Mi is ez a lézerkísérletezés? Nagyon nagy intenzitással meglövünk lézerfénnyel egy céltárgyat. A fény és az anyag találkozásakor történik valami nagyon lényeges – de nagyon kis méretben, és nagyon rövid ideig. Ezeket a folyamatokat vizsgálják és elemzik a kutatók – foglalja össze a közgazdász Lehrner Lóránt. – Fizikusok csinálják, de nem csak fizikusoknak – folytatja. Az eredmények leginkább az élettudományok és az anyagtudományok terén kecsegtetnek áttöréssel. A primér eredményeket a biológia, a kémia, a gyógyszeripar, az informatika, a geológia tudja közvetve vagy további alkalmazott kutatások után használni.
Szent-Györgyi Albert fogalmazta meg először, hogy az életjelenségek megértéséhez még egy egész dimenzió hiányzik a tudásunkból: nem tudjuk, mit csinálnak az elektromos töltések a molekulákban. Annyira gyorsak és kicsinyek, hogy mindeddig nem volt közvetlen fizikai módszer a pontos mérésükre – magyarázza Szabó Gábor.
2015 végére a falak álltak, de még nincsenek készen azok a lézerek, amelyek majd idekerülnek. Azért, mert egyediek. Bizonyos funkcióikat és a hozzájuk tartozó paramétereket most tervezik a majdani felhasználói közösség javaslatai alapján. Az ELI nemcsak a lézerberendezéseket kínálja fel térítés ellenében azoknak, akik itt kísérleteket akarnak végezni, hanem képzett szakemberekből álló csapatát is, akik segítik a kutatók munkáját a tudományos program megtervezésétől a befejezéséig.
Nemrég alakult az úgynevezett ELI Team, egy koordinációs központ: a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak szakértelmét teszi mintegy hídként a vendégkutatók és az ELI közé. A szakmai csapat arról is gondoskodik, hogy az ELI-ben és az egyetemen lévő műszerpark ne átfedje, megduplázza, hanem kiegészítse egymást.
Ami biztosan megvalósul
Az ELI-ALPS alapötletét és megvalósítását 2009-ben Bajnai Gordon akkori miniszterelnök is támogatta. Noha a 2010-es hatalomváltás után volt egy átmeneti elbizonytalanodás, amikor a kormány felfüggesztette és felülvizsgálta az ELI-ALPS beruházási feltételeit, végül a folytatás mellett döntöttek. A kezdeti időben keletkezett lemaradást mára bepótolták. 2015 végére szinte teljesen elkészült a lézeres kutatóközpont öt tömbből álló különleges épületcsoportja. 2016-ban a berendezése és a külső környezet kialakítása következik. 2017-től bizonyos kutatások már megindulhatnak, 2018-tól pedig teljes kapacitással működik a kutatóhely.
A kiépülése után mintegy 250 állandó dolgozója lesz a lézeres kutatóközpontnak – közülük 130 kutató, továbbá 120 kiszolgáló és technikai munkatárs, adminisztrátor. Ezek teljesen új munkahelyeknek tekinthetők – többségük a helyi átlagnál lényegesen magasabb jövedelemmel jár majd, hiszen a tudományos világban kialakult nemzetközi bérszínvonal határozza meg a nagyságát, amit – uniós kutatóhely lévén – uniós forrásokból folyósítanak.
Dusek Tamás és Lukovics Miklós, az SZTE Gazdaságtudományi Karán dolgozó kutató gazdaságfejlesztési hatástanulmánya szerint az ELI-ALPS önmagában egy közepes nagyságú munkáltató; nettó kifizetései évi 1 milliárd 89 millió forinttal növelik meg a szegediek jövedelmét, és 445 millió forintos pluszbevételt adnak az állami és a városi költségvetésnek. Ennyi már biztosan megvalósul, és várhatóan hosszú ideig működik majd. Megerősíti Szeged helyét a nemzetközi tudomány térképén, külföldi kutatókat hoz a városba, akik itt költik el a jövedelmük egy részét. Megnő a külföldiek száma azokban a doktori iskolákban is, amelyek hallgatói a lézeres kutatóközpont kutatásaiban vesznek részt. Valamekkora plusz-idegenforgalmat szintén generál az intézmény. Mindez többletbevétel a szegedi kereskedőknek, szolgáltatóknak, ingatlankiadóknak.
Teljes kudarc biztos nem lesz – csakhogy a lézeres kutatóközpont letelepülésében ennél nagyságrendekkel nagyobb gazdaságfejlesztési lehetőségek vannak, és nyitott kérdés, sikerül-e megvalósítani azokat. Maga a központ mindössze 13 hektáron terül el – miközben a rendelkezésére bocsátott állami terület összesen 70 hektár. A pluszterületre települhetnek be azok a kisebb-nagyobb magáncégek, amelyeknek előnyös a kutatóhely fizikai közelsége. Ez lesz a Science Park, Tudományos Park vagy Tudáspark néven emlegetett vállalkozói zóna, amely két részre oszlik. A Szegedi Tudományegyetem koordinálásában jó eséllyel megvalósul az inkubátorház – közvetlenül az ELI szomszédságában, kiépített irodákkal, informatikai, könyvelői és vállalkozásfejlesztési tanácsadó szolgáltatásokkal. Nem világos azonban a jövője annak a nagyobb területnek, ahová az ELI és az innovatív környezet által odavonzott magáncégek települnek – ha érdemesnek találják.
Dusek Tamás és Lukovics Miklós tanulmánya szerint a világ eddig megvalósult tudományos parkjaiban mindenütt fontos a kutatóhelyek és az innovatív vállalkozások földrajzi közelsége, személyes kapcsolatokon keresztül megvalósuló összefonódása. Az egyik lehetőség az, hogy vállalkozó kedvű kutatók cégeket hoznak létre innovációik gyakorlati kiaknázására. Esetleg multinacionális cégek szerveznek saját részleget a központi kutatóhelyek közvetlen közelében, hogy haladéktalanul értesüljenek a reménykeltő tudományos eredményekről. Aztán más profilú innovatív cégek is betelepülhetnek ezekbe a parkokba, azokat a kreatív légkör vonzza leginkább. Van itt valami, ami a maga nemében világelső – ha idehozod a cégedet, a saját fejlesztőd nagy valószínűséggel olyan ember mellé ül le a menzán, olyanokkal kávézik, akik nagyon okos, inspiráló emberek – mond példát Szabó Gábor.
Másutt fellendülést hoz
Lukovics Miklós, a gazdaságtudományi kar docense hangsúlyozza: a gazdaságfejlesztő hatások mérhetők; amit leírtak, tudományos kutatás eredményei, valós számok, nem találgatások. Mértékadó becslések szerint a Science Park a kiépülése után 50-80 betelepülő vállalkozásnak ad helyet, átlag 10-20 foglalkoztatottal. Vagyis 2020-ra, mire az ELI-ALPS teljesen kiépül, a kutatóintézetben 250, azon kívül további 1500 viszonylag jól fizetett munkatárs dolgozhat. Az alkalmazottak mintegy fele műszaki, tudományos és adminisztratív kisegítő. A betelepülő vállalkozások jelentős része nemzetközi cégek helyi kutatórészlege lesz, részben nemzetközi kutatóállománnyal.
A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó kutatók számítása szerint a biztosan megvalósuló lézeres kutatóközpont 250 állásával együtt a Science Parkban összesen 1750 új munkahely keletkezik. Az éves nettó bér, amit megkapnak és jelentős részben Szegeden költenek el, 6 milliárd 534 millió forint lesz, ez a jelenlegi szegedi összjövedelem 6,6 százaléka.
Vannak kételkedők, akik szerint ez ábránd. De ha a fele igaz lesz, direkt hatásként akkor is 1000 új állás és évi 3,8 milliárd forint pluszbérkiáramlás javítja a szegedi gazdaságot – csak az ELI-ALPS és a Science Park működéséből.
Vannak továbbá indirekt hatások is. Mind az ELI-ALPS-ban, mind a Science Parkban szükség lesz olyan beszállítói szolgáltatásokra, amelyek a működéssel, fejlesztéssel kapcsolatosak. Igaz, ezek többségét jelenleg csak külföldi cégektől lehet beszerezni, ők lesznek az elsődleges beszállítók. Az idő előrehaladtával azonban – a nemzetközi tapasztalatok szerint – a helyi szereplők mindinkább képesek átvenni ezt a tevékenységet.
Vannak olyan szolgáltatások, amelyekre kezdettől szükség van. Tolmácsolás, fordítás, őrzés-védelem, vállalkozásfejlesztési és jogi tanácsadás, könyvelés, nemzetközi adótanácsadás, fejlett információtechnika, takarítás, kertkarbantartás, étkeztetés, kávézóműködtetés – ez helyi vállalkozásoknak is kezdettől piacot teremt. A hatástanulmány szerint az elsődleges beszállítóknál hozzáadott értékében nagyobb lesz a gépek, anyagok, eszközök részaránya, a helyi szolgáltatókéban viszont a személyi jövedelem dominál. Mintegy 1,5 milliárd forintra becsülik az indirekt jövedelmi hatásokat – ebből 870 millió forint lehet a helyi bér, a többi állami és önkormányzati adóbevétel.
Aki keres, az költ is. Vagyis az ELI-ALPS-ban és a Science Parkban megkeresett jövedelmek elköltésével ezek az összegek szétterülnek a szegedi vállalkozások és a lakosság bizonyos csoportjai között. Éttermekben, uszodákban, üzletekben, idegen nyelvű helyi magánóvodákban, taxitársaságok forgalmában, bérlakáskiadásban, a városba érkezők családtagjainak idegenforgalmi költéseiben.
Tény: minél nagyobb egy város, minél összetettebb a helyi gazdaság, a multiplikátorhatás annál erősebb. Mégis a kutatók ezt Szegeden is 1,7-szeresére becsülik – további 5,2 milliárddal nőhet a továbbgyűrűző jövedelem, amely újabb, mintegy háromezer embernek ad állást.
Vagyis a jelenleg nagyjából 120 milliárdos szegedi jövedelem jó tíz százalékkal, 12,6 milliárddal bővülhet, továbbá közel tízmilliárd forint költségvetési bevétel folyik be az államhoz, és közel 5200 új állás keletkezik. Majdnem annyi (7000), mint ahány állás a régió legnagyobb munkáltatójánál, a Szegedi Tudományegyetemnél van jelenleg.
Tisztatér
Az ELI-ALPS öttagú épülettömbjében az irodák, a laboratóriumok és szakműhelyek mellett három nagy lézeres kutatóterem, egy konferenciaterem és a porta épülete kap helyet. Olyan zöldmezős beruházás, mondja Lehrner Lóránt, amelyre végre jutott elég pénz, tudás, felhatalmazás, hogy olyan legyen, ami a legjobban szolgálja a felhasználók igényeit. Homokos talajra épült – ez itt előny, mert a homok önmagában is elnyeli a rezgések egy részét, ugyanakkor az A épület alatt, 5500 négyzetméteren a kontinens legnagyobb egybefüggő rezgésmentes alapját készítették el a szakemberek parafa és rugó elemekből. A kutatótermek fala másfél-két méteres vasbeton. Fontos, hogy minden fényt el tudjon nyelni. Úgynevezett tisztatérben folyik a munka. Tisztább, mint egy kórházi műtő levegője. Az emberi test melege okozta hőingadozást is csökkenteni kell. A szellőzés nagyon fontos, rendkívül kevés részecske lehet a levegőben. Hihetetlen mennyiségű épületgépészeti elemet építettek be – speciális szűrőkön át folyamatos a légcsere. Egy óra alatt több mint egymillió köbméter levegőt mozgatnak meg és szűrnek át. A tömb legszebb része a főépület – annak központi része emberi agyat formázó konferenciaterem. A tető alatt könyvtár. A homlokzat üvegablakai egyben napelemek. Lesz látogatóközpont, valamint egy körbejárható, egyhektáros záportározó utakkal, növényekkel. Tervező: Artonic Design Építészeti Kft., Orbán Csaba, Szőkedencsi Géza Kivitelező: Strabag–Swietelsky konzorcium az eli-alps projekt összköltsége: 70 milliárd forint
Nálunk is működhet?
Olyan szép, hogy nem is lehet igaz. Ezek a számítások másutt már működő folyamatok modelljén és a hatástanulmány készítésekor ismert hazai tényszámokon alapulnak. De vajon mi kell(ene) ahhoz, hogy nálunk is működjenek? Szeged ugyanis egy olyan régiónak, a Dél-Alföldnek a központja, amely az Európai Unió utolsó húsz régiója között foglal helyet, GDP-je az uniós átlag 44-46 százaléka. Közvetlen vonzáskörzetével is csak 200 ezres város, amelynek alig van ipara és számottevő magángazdasága.
A szabadpiaci automatizmusok nem kedveznek az elmaradott térségeknek. Nagyon nehéz átlépni egy küszöbértéket, amelyet leginkább a méretgazdaságosság szóval lehet leírni. Lengyel Imre, Lukovics Miklós és Imreh Szabolcs elemző tanulmánya szerint ilyen térségekben modernizációra – a hiányzó közjavak, infrastruktúrák és szolgáltatások kiépítésére – van szükség. Szeged legfőbb értéke az egyetemen összegyűlt fiatal, tehetséges, felkészült munkaerő, amely folyton újratermelődik, de el is megy a városból, ha nem talál a tudásának megfelelő perspektívákat. Hiányzik viszont a megfelelő, versenyorientált üzleti környezet és a vállalkozásfejlesztési gyakorlati tudás. Ahhoz, hogy áttörés következzen be, egy várostérség nem piaci szereplőinek kell nagyon pontosan együttműködniük.
Konkrétan: az egyetemnek, a városi önkormányzatnak és az államnak. Szabó Gábor rektor úgy fogalmaz: itt az egyetem, akár akarja, akár nem, kulcsszereplője a helyi gazdaságnak. Felelősséggel tartozik a gazdaságfejlesztésért, mert közel s távol nincs más. Az egyetem létrehozta az ELI Teamet, koordinálja a Biopolisz Kft. által előkészített inkubátorház építését és berendezését. Támogatja az alap-, az alkalmazott kutatásokat, oktatni igyekszik azt a tudást, amely képessé teszi az embereket, hogy elindítsák az eredményeik hasznosításához vezető folyamatokat. Nem olyan ördöngösség – a rektor maga is alapítója egy spin-off cégnek, amely egyre szélesebb körben tudja eladni az általuk szabadalmaztatott mérőműszert. Valahányszor arra jár, az ősz szakállú akadémikus gyermekes örömmel nézi a schwechati olajfinomítót: no, lám, itt is a mi műszerünkkel mérnek!
A kívánatos összefogás másik szereplője a város. Nagy Sándor, Szeged fejlesztésekért felelős alpolgármestere azt mondja: az ELI területe az államé. A város csak külső környezet: csatlakozó út- és közműhálózatot épít, és uniós forrásból továbbiakat is fog, ha a Science Parkba betelepülő cégek miatt szükség lesz rá. Milliárdjai azonban nincsenek az önkormányzatnak. Az inkubátorházat üzemeltető Biopolisz Kft.-be további 40 millió forinttal be tudnak szállni, ha a Magyar Fejlesztési Bank befektetési cége is belép társtulajdonosnak. Vigyázni kell – már az inkubátorháznak is piaci értelemben megtérülő vállalkozásnak kell lennie. Még inkább a majdani Science Parknak.
Nagy Sándor szerint az időtényezőre is figyelni kell: a csúcstechnológiának gyors az avulása; nehogy az ELI működése leszálló ágba kerüljön, mire egyáltalán hozzáfognak a gazdasági környezet fejlesztéséhez!
Kérdés, várjanak-e arra, hogy majd jönnek a gazdag multik, saját beruházásban területet vásárolnak vagy bérelnek, és telephelyet építenek, vagy valaki – az állam, az egyetem és a város – elémenjen ennek. B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő, korábbi fejlesztési biztos szerint korai erről beszélni. Először is a Science Park helyét lőszermentesíteni kellene – ami több százmillió forintos kiadás. Egyelőre nincs döntés, honnan lenne erre pénz. Ameddig 2017 végén be nem indul a munka az ELI-ALPS-ban, nem tudni, kik és milyen feltételekkel települnének le a tudásparkban. Az állam ugyan tulajdonosa a területnek, de a kezelője az egyetem. Egyetemi vagy akadémiai fejlesztők véleménye nélkül az államnak nem érdemes kezdeményeznie. B. Nagy szerint a világon egyedülálló csúcstechnológia nem fog olyan gyorsan elavulni, mint egy számítógép. Ha döntési helyzet lesz, majd dönt az állam, és fedezetet is nyújt – saját erőből, vagy ha lehet, uniós forrásból.
Miután a Mercedes valóban letelepült és hosszú távra berendezkedett, Kecskemét és a környéke nem az többé, ami addig volt. Vajon igaz lesz ez Szegedre is? Ahová már biztosan betelepül a világszínvonalú lézeres kutatóközpont, ám az együttműködéshez nem szokott hazai szereplőkön múlik, hogy megvalósulnak-e az autógyárnál sokkal élenjáróbb, de sokkal kockázatosabb gazdaságfejlesztési kezdeményezések.
