galéria megtekintése

A g helye az új ábécében

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 17. számában
jelent meg.


Palugyai István
Népszabadság

Amikor egy hete Larry Page bejelentette a Google átalakulását, sokan először azt hitték, valaki meghekkelte az oldalt. Kétségtelen, a múlt hét legmeglepőbb híre folyamatos hullámveréseket kelt, amelyek új és új oldalról világítják meg az Alphabet nevű holding tervét.

Legtöbben a névváltoztatás körüli kalamajkát emésztgetik. Kiderült, hogy a keresőóriás már 2012-ben meg akart szerezni 101 számára fontos doménnevet, amelyekért darabonként 185 ezer dollárt fizetett volna. Ezek között olyanok is voltak, amelyek a cég számára magától alapvetőek voltak, mint a .google vagy a .gmail, vagy csak lényegesnek tűntek, mint a .cloud vagy a .docs, míg a .boo vagy a .foo első hallásra értelmetlennek. Larry Page akkori internetes terjeszkedési álmait azonban letörték, amikor nyilvánosságra került a szándéka. Kiderült ugyanis, hogy több cég is megcélozta ezeket a végződéseket, így a perek elkerülésére nyilvános árverésen vagy zárt ajtók mögötti tárgyalásokon kellett volna megegyezni.

Csak olyan nevek maradtak, amelyek senkinek nem kellettek. Negyven névről a Google azonnal lemondott, mint a .cloud, .tech, .move, .talk, de a mások által parlagon hagyott, bár nem érdektelen .car névről is. Négy esetben, a .map, .search, .app és .phd végződésekért viszont csatába szállt. A .appért végül rekordösszegű, 25 millió dolláros árat fizetett, ami négyszer annyi volt, mint amennyit korábban nyilvános árverésen egy doménért kipengettek. (Ez egyébként a .tech név volt 6,7 millióért.)

A .xyz végződést birtokló cég vezetője mindenesetre arra a hírre, hogy a Google megszerezte az abc.xyz nevet, kijelentette, ez a lépés a .com végét jelenti.

 

Kétségtelen, az amerikai óriás nem az alphabet.com nevet választotta, hiszen az egy olyan BMW-leányvállalaté, mely a céges autóflották lízingszolgáltatásait végzi. A német autógyártó mindenesetre a hírre erősítette hadállásait. A honlapon a szokásos információk helyett megjelent egy mondat, miszerint számukra az ábécé többet jelent egy névnél. Emellett az Audival és a Mercedessel közösen 2,8 milliárd euróért megvették a Nokiától a Google Maps versenytársának számító térképszolgáltatást, a Here-t.

A vita még nem terelődött jogi útra, mindenesetre a Forbes szerint a 66 milliárd dollárra becsült értékével az Apple és a Microsoft után a világ harmadik legtöbbet érő cégnevének tulajdonosa, a Google ellen nehéz lenne a pereskedés.

Persze az is megfontolásra érdemes, meddig lehet védeni azt a nevet, amely mára a világhálón való keresés szinonimájaként vált általánossá. A guglizás vagy a guglizó az angolban is használatos, és a New York Times szerint elképzelhető, hogy előbb-utóbb a Google is a celofán, a trambulin vagy a termosz sorsára jut, melyek hajdan szintén cégnevek voltak. Hasonló gondokkal küzd a Xerox, a Skype vagy a Photoshop is, s a Google már egy évvel 1997-es bejegyzése után – épp Larry Page egyik e-mailje nyomán, amelyben valakinek jó szórakozást és guglizást kívánt –, elkezdett bevonulni az általános szóhasználatba. A franciák új szava, az omniguglizáció például az amerikai digitális imperializmust jelöli. Ennek ellenére a cég a névvédelmet egyelőre fontosnak tartja, amit egy tavalyi szövetségi bírósági döntés is megerősített, mely elutasította, hogy a Google generikussá válhasson. De lehet, hogy a mostani lépésben már a fenti gond is szerepet játszhatott.

A Google az internetes keresés szinonimájává vált
A Google az internetes keresés szinonimájává vált
Pascal Rossignol / Reuters

Ahogy az is, hogy a rendkívül szerteágazó területeken (automata autó, életmeghosszabbítás) aktív kaliforniai óriás kereséstől független vállalkozásainak egyre nehezebb a kereső mindenhatóságának ernyője alól kikerülnie. Lesz ugyanakkor olyan brand, mint a YouTube vagy az Android, mely az új ernyőcég egyik alvállalataként működő Google kebelén belül marad.

A Fortune magazin viszont elkezdett spekulálni, nem követi-e a hasonlóan innovatív módon gondolkodó Zuckerberg is Larry Page és Sergej Brin lépését. A hasonlóan többféle területen (napelemes drónok, lézertechnológia stb.) aktív, és több céget (Instagram, Whatsupp, Messenger stb.) egybefogó Facebook átalakulása azonban mindössze három évvel tőzsdére lépése után talán még korainak tűnik. Bár a Szilícium-völgyben épp a meglepő és hosszú távra tekintő lépések váltak üzletileg is kifizetődővé, ellentétben a megszokással, mely a gyorsabb konkurensekkel való harcban stagnáláshoz, lassuláshoz vezet. A Google vezetői az IBM és a Microsoft példája helyett mindig is innovatív módon gondolkoztak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.