Az amerikai Northwestern University tudósai már nyomtattak az eredetinek megfelelő formájú vázat ebből az anyagból, mely azért tekinthető biztonságosnak, mert a zselatint olyan fehérje származékokból állítják elő, ami az emberi testben is megtalálható, leggyakoribb vázképző anyag. A nyomtatott petefészek úgy képes ellátni a feladatát, hogy előbb ösztrogéntermelő sejteket, majd petesejteket ültetnek be. A zselatinváz pórusain keresztül a beültetett szerven áthaladó vérből származó tápanyagok is eljutnak a petesejthez.
Az egerekbe beültetett petefészket (csak egyet, a másik természetes petefészek volt) zöld festékkel itatták át, így a világra jött kisegerekben egy speciális lámpa alatt vizsgálva meg lehetett találni a zöld anyagot, ami bizonyította, hogy a nyomtatott szerv segítségével jöttek létre.
A kutatók már készülnek a sertéskísérletekre, hogy mielőtt embernél alkalmaznák a technológiát, időben kiderüljenek az esetleges mellékhatások.
Dr. Monica Laronda, a kutatás vezetője elmondta, hogy a 3D-s nyomtatás elsősorban azokon a nőkön segíthet, akiknek betegség miatt el kell távolítani a petefészkét vagy sugárkezelés előtt állnak. Az ilyen betegek petesejtjeit még a kezelések előtt meg lehetne menteni, lefagyasztani, majd később a műszervbe visszaültetni.
A londoni Imperial College and Hammersmith Hospital reproduktív endokrinológiai és andrológiai tanácsadója, dr. Channa Jayasena szerint viszont ez a megoldás idővel a meddőséggel küzdő nők széles körének lehet segítségére, köztük azokéra is, akik korai menopauzától szenvednek, mivel a nyomtatott petefészek is képes volt helyreállítani a hormonháztartást. "Ez elméletileg megmenti a fiatalabb nőket attól, hogy hormonpótló gyógyszer terápiát kapjanak" – mondta a szakorvos a Daily Mailnek, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy embereknél nem biztos az az eredmény, ami az egereknél.
A lehetőséget ugyanakkor Channa Jayasena nagyon izgalmasnak találja, mert a nyomtatható petefészek azokat a nőket is kedvezőbb helyzetbe hozná, akiknek donorpetesejtekre van szüksége, hiszen így a saját testükben hordhatnák ki a gyermeket, aki genetikailag felerészt a partnerüké.
David Williams professzor, a Loughborough University egészségügyi mérnöke szerint arra, hogy a 3D-s technológiával nyomtatott belső szervek (beleértve a szívet is) alkalmazása teljesen hétköznapi beavatkozásnak számítson, legalább 15-20 évet kell még várni, a technológia ugyanis még csak kísérleti stádiumban van, ráadásul az is beletelik általában tíz évbe, hogy egy tudományosan biztonságosnak és működőképesnek igazolt eljárás valóban elterjedjen.
