galéria megtekintése

Tűréshatáron a Barcelona agyonterhelt labdarúgói

0 komment


Hegyi Iván

Az utóbbi két hétben rá sem lehet ismerni a Barcelonára: a világ legszebb futballjára képes csapat a ­Real Madrid elleni hazai vereség óta sorozatos kudarcoktól szenved, s a játéka még nyomokban sem emlékeztet önmaga korábbi produkcióira. Mi történhetett? – kérdeztük Szendrei Józsefet, a nyolcvanas évek „spanyol szakos” válogatott kapusát, aki (126 újpesti bajnoki mérkőzés után) 1987 és 1992 között az ibériai országban futballozott, s máig szoros kapcsolatot ápol Spanyolországgal.

– Szerintem nem kell nagy titkot keresni a visszaesés mögött – kezdi a Malagán és Cadizban Pepének szólított labdarúgó. – A helyzet az, hogy a kulcsemberek közül Andres Iniesta vagy Lionel Messi tíz éve folyamatosan kapja azt a terhelést, amelyhez fogható nem volt és talán nincs is a futballban. Mert ne tévedjünk: a Barcelona labdabirtoklásos, passzolgatós játékához rengeteget kell futni, azaz – minden látszólagos vagy valóságos könnyedség ellenére – a fizikumnak legalább akkora szerepe van, mint a technikának.

De Neymar vagy a második Luis Suarez nincs tíz éve Katalóniában... – vetem közbe. Szendrei megint kész a válasszal.

– Noha a mai Barcelona tényleg főként a támadó hármas extraklasszisára épül, a legnagyobb súlya még mindig Messinek van. Illetve, neki kellene a prímhegedűsnek lennie, de ilyen passzívnak, amilyen mostanában, azelőtt soha nem láttam. Öt-tíz percekre korábban is hajlamos volt eltűnni, ám most másfél órákig nem lehet észrevenni. S fáradt a másik két csatár is; nem véletlen, hogy a hirtelen hanyatlás akkor kezdődött, amikor a trió tagjai visszatértek a dél-amerikai vb-selejtezőkről. Tudom, e játékosok régebben is rendre átrepülték az óceánt, de úgy fest, napjainkban érkeztek el a tűréshatárhoz. S bár meggyőződésem, a szériában elért győzelmekért is megszenvedtek – hiszen roppant erős mezőnyből emelkedtek ki, az ilyesmi pedig nem megy magától –, azzal nem tudják ellensúlyozni az alászállást, hogy mostantól másként futballoznak. Tőlük bekkelés nem várható, továbbra is azt forszírozzák majd, ami a lényegük. Hogy aztán sikerrel-e vagy sem, az nagyon nagy kérdés.

 

Szendrei úgy véli, a bajnoki cím elnyerésére még mindig a Barcelonának van a legnagyobb esélye, de már csak negyven százalék erejéig. (A kapus az Atletico Madridnak és a Real Madridnak egyaránt harminc százalék sanszot ad.) Ám „ibériai emberünk” azzal is számol, hogy a futball történetében is különleges katalán művön további repedések is keletkezhetnek, és a gyönyörű játékot egy ideig nem sikerül visszahozni.

– Elveszíteni azt azért nem kell – fűzi hozzá Szendrei –, már csak a miatt sem, mert a Bayern München a Barcelonáéhoz hasonló futballt játszik. Talán nem produkál olyan kivételes minőséget, mint a Nou Camp csapata, mert a két csatárhármas kvalitásai között van különbség, de a bajorok futballját is jó nézni. Annál nehezebb színre vinni az állandó letámadással. Meglehet, a Barca eddig bírta energiával; ami biztos, az utóbbi hetekben erő helyett csak erőlködés van.

Vajon az adó- és a panamaügyeknek nincs közük a rapid süllyedéshez? – vetettem fel végül a spanyol futball kiváló ismerőjének.

– Megítélésem szerint az itt nem játszik szerepet – felelte –, hiszen Messi vagy Neymar dolgait is egész hivatalok intézik. Az argentin és a brazil csillagnak egyedül a futballal kell törődnie. S most van baja azzal is elég.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.