A toldozgatással-foltozgatással az az alapprobléma, hogy már magának az alapszabályt elfogadó közgyűlésnek az összehívása sem volt jogszerű. A többi pedig már ebből következik: ha nem szabályosan hívták össze a közgyűlést, akkor annak döntései érvénytelenek. Köztük az a verdikt, amellyel 162-ről 240-re növelték a közgyűlési tagok létszámát. S persze az összes többi, a MOB szervezeti struktúráját érintő határozat is.
Az elmúlt közel három évben a Magyar Olimpiai Bizottság vezetése meg sem kísérelte kijavítani a hibákat. Inkább „elérte", hogy visszahívja őt az Olimpiai Bajnokok Klubja a MOB-ból. A bizottság vezetése nyilván úgy okoskodott: a kizárással megszűnik Török MOB-tagsága és vele a joga arra, hogy perelje a testületet a fent említett döntései miatt. Ám a grémium megfeledkezett arról, hogy Török 1995-ben NOB-érdemrendet kapott Juan Antonio Samaranch-tól, így tiszteletbeli tagként továbbra is a MOB tagja maradt. Ám e minőségében már csak az őt személyében érintő kérdésekben perelhette a Magyar Olimpiai Bizottságot.
A MOB azonban biztosra akart menni. Török visszahívása után bejelentkezett a bíróságnál az olimpiai bajnok kajakos – jelenlegi szövetségi kapitány – Storcz Botond azzal, hogy olimpikonként ő lép Török helyére.
Csakhogy a polgári eljárásjog efféle helycserét csupán akkor enged meg, ha a per elindítója meghal, vagy ha írásban hozzájárul szerepének átvételéhez. Török él, és nem járult hozzá, hogy bárki is a helyébe lépjen.
– Többször felajánlottam Borkai Zsolt elnök úrnak, hogy segítek rendbe tenni az alapszabályt meg amit még kell, s azt mondtam: hagyjuk a pert! Mindannyiszor elutasított – állítja Török, aki szerint a hibák között vannak a ma már szokásosnak mondható kapkodásból, erőszakos, ellentmondást nem tűrő, hozzá nem értő jogalkotásból eredők és olyanok is, amelyeket azért „követtek el", hogy kellő számú „szimpatizánssal" töltsék fel a 162-ről 240 tagúra duzzasztott testületet.
A Magyar Olimpiai Bizottság pénteken közleményben utasította vissza azt az állítást, hogy az elmúlt három évben törvénytelenül működött volna. A MOB-nak nem kell megismételnie a 2012. február 26-i közgyűlését, erről a Fővárosi Ítélőtábla nem rendelkezett. A Török Ferenc által megtámadott közgyűlés határozatait – a 2012. április 22-i közgyűlés határozataival együtt – a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése 2013. május 24-én azonos tartalommal, egyhangúlag megerősítette.
– Érvénytelen határozatokat jogilag nem lehet megerősíteni, főleg nem egy jogilag nem létező közgyűlés döntéseivel – mondja erre Török.
A MOB szerint Török, aki korábbi SZDSZ-es képviselő volt, a MOB vezetése számára vállalhatatlan, egyéni érdekeit előtérbe helyező követelésekkel állt elő. Török szerint nem kellett volna a MOB vezetésének ebbe a vitába belekeverni a politikát, ez méltatlan az ügyhöz.
|
A budapesti olimpia kérdése február 6-án így is napirendre kerül
Koszticsák Szilárd / MTI |
Szabó Bence, a MOB főtitkára a Népszabadságnak nyilatkozva – a MOB ügyvédjétől kapott tájékoztatásra hivatkozva – megismételte, álláspontjuk szerint működésük jogszerű, és a bírósági döntés nyomán nincs további tennivalójuk. Hozzátette: természetesen alaposan áttanulmányozzák majd a bíróság írásba foglalt ítéletét, ennél többet azonban egyelőre nem mondhat. Kijelentette: az ítélettől függetlenül a budapesti olimpia kérdése napirendre kerül a február 6-i közgyűlésen.
