Ami nem sikerült az ötvenöt éves Judy Murray-nek, az sikerült kisebbik fiának. Andy Murray két Grand Slam-tornát (US Open, Wimbledon) és olimpiai bajnoki címet nyert. Az idei ausztrál nyílt bajnokságon a döntőig jutott, ám alulmaradt Novak Djokoviccsal szemben.
– Csak gratulálni tudok a fiamnak, fantasztikus teljesítményt nyújtott. S ezt nemcsak az anyai szív mondatja velem. Az elődöntőben, a cseh Tomas Berdych ellen elképesztő három szettet nyert egymás után. Le a kalapot előtte, különös tekintettel arra, hogy a múlt év a hátműtétje miatt roppant nehéz volt – említette a „gyerek” teljesítményéről.
Andy és a vele egyidős, Djokernek becézett szerb másfél évtizede ismeri egymást és vív óriási csatákat. Az összesítésben Djokovics vezet 16:8-ra. Hogy ezen az arányon sikerül-e javítani Murray-nek, s ebben segíti-e tavaly szerződtetett új edzője, Amelie Mauresmo, e kérdések válaszra várnak. Kétségkívül szokatlan, hogy férfi topjátékos nőt válasszon maga mellé trénernek, ám Judy Murray szerint mester és tanítványa passzol egymáshoz. Hasonlóképpen gondolkodnak a játékról, s Amelie valószínűleg jobban figyel Andyre, mint elődje, Ivan Lendl. – Rengeteget tanult Ivantól a fiam, például azt, hogyan összpontosítson, miként szedje magát össze nehéz helyzetekben. Neki köszönhetően tudott két Grand Slam-tornán győzni – értékelte a mama a tavaly véget ért több mint hároméves együttműködést. Érdekes, hogy Lendlt és Mauresmót ugyanaz ajánlotta a Murray családnak: a korábbi ausztrál profi, a tévékommentátorrá lett Darren Cahill.
Judy Murray nem tagadja, nagyon megbántotta őt Boris Becker hírhedt megjegyzése, miszerint Andy addig nem nyer semmit, amíg a mama szárnyai alatt van. A sajtó persze felkapta a testre ütött lecsapással felérő kiszólást. – Boris sosem kért bocsánatot, de én megmondtam neki, mit gondolok róla –mondta a brit szövetségi kapitány, felvillantva tejfehér fogsorát, egyben érzékeltetve, hogy nem csak nevetni tud: a korábbi világelső „Bumm-bumm” Becker anyait-apait kaphatott tőle.
Judy Murray ennél sokkal büszkébb arra, hogy a semmiből sikerült megteremteni a skót teniszt. Amikor 1995-ben kinevezték az ország szövetségi kapitányává, annyival volt előbbre saját ifjúságához képest, hogy legalább egy fedett csarnok négy pályával a rendelkezésére állt. Edzősködni önkéntes alapon, egy kis klubban kezdett, fokozatosan szerezte meg a szükséges szakképesítést. A szövetség nem árasztotta el pénzzel, a könyveléstől kezdve a PR-tevékenységig szinte mindent maga végzett. Nagyban segítette, hogy az Edinburgh-i Egyetemen üzleti irányításból és francia nyelvből diplomázott. Húsz hét és tizenegy év közötti gyerekkel kezdett el dolgozni, köztük volt mindkét fia: Andy és egy évvel idősebb bátyja, Jamie is, aki 2007-ben párosban Wimbledont nyert. Davis és Fed Kupa-játékosok szintén a tanítványai voltak, így ő készítette fel a tavaly májusban alig harmincéves korában – daganatos betegség következtében – elhunyt brit ranglistavezetőt, a kijevi születésű Jelena Baltacsát.
|
Ami nem sikerült az ötvenöt éves Judynak, az sikerült kisebbik fiának, Andynek
Thomas Peter / Reuters |
A múlt év őszén Judy Murray kipróbálta magát egy másik profi sportban, a versenytáncban is: szerepelt a BBC Strictly Come Dancing című show-jában. Partnere a magyar-spanyol felmenőkre büszke Anton du Beke volt. – A charlestont szeretem a legjobban, mert azt lapos cipőben is lehet táncolni. A magas sarkúval rengeteget szenvedek.
A szórakoztatóipar nagy élménynek bizonyult azért is, mert – miként mondja – „három hónapra elfelejthette a teniszt”. Megtanult profi módon sminkelni, és kivirágzott. Kamaszként nem volt „csajos”, úgy kellett könyörögnie édesanyjának, hogy engedje meg a füllyukasztást. A buszsofőr is folyamatosan azzal zrikálta: „Pattanj csak fel, fiam!” Ma füttyentene, ha merne.
