galéria megtekintése

Ujjongtak, amikor Magyarországot kapták

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 19. számában
jelent meg.


Hegyi Iván
Népszabadság

Akár hiszik, akár nem: a magyar válogatott legutóbb 1981-ben győzte le Norvégia legjobbjait. Nem a legjobb hír tehát, hogy vasárnap a norvég csapatot sorsolták a magyar együttes ellenfelének az Eb-pótselejtezőre. A két vetélytárs november 12-én Oslóban, három nappal később Budapesten találkozik.

Az a helyzet, mint a selejtezők hagyományos szakaszában a románokkal. Őket is 1981-ben múlta felül legutóbb hazánk akkor még klasszisok sorával felvonuló labdarúgó-válogatottja. Akár a harmincnégy éve kétszer is – a Mészáros – Martos, Bálint, Garaba, Tóth József – Müller (Csapó), Nyilasi, Sallai – Fazekas, Törőcsik, Kiss László összetételű garnitúrával a Népstadion 68 ezer mámoros nézője előtt 4-1-re – legyőzött norvég együttest.

Az ellenfél
Az ellenfél
Denis Balibouse / Reuters

Noha a románok elleni siker ezúttal is elmaradt, a velük szemben idegenben elért 1-1-gyel, valamint az itthoni 0-0-lal a „pótmérkőzéseken” továbbjutna a magyar csapat. Csak hát az a több mint három évtized...

 

Ezalatt kilenc meccset vívtak az északiakkal honfitársaink, és – öt döntetlen mellett – négyszer kikaptak tőlük. Az imponálónak nem nevezhető gólkülönbség 2-14...Magyar játékosnak a norvég hálóba juttatni a labdát legutóbb 2006 szeptemberében, a Megyeri úton sikerült: Gera Zoltán a 89. percben „szépített” 4-0-ás vendégvezetésnél tizenegyesből. Akciógólért 1997 júniusáig kell visszamenni: akkor a Népstadionban Kovács Zoltán egyenlített (1-1).

Érthető, ha az Aftenposten című norvég lap azt írta az UEFA nyoni székházában vasárnap délelőtt tartott procedúra után: „Mindenki örül Magyarországnak.”

Minálunk már korántsem felhőtlen a boldogság, hiszen a selejtezők hagyományos szakaszában a norvégok három ponttal többet szereztek a magyaroknál, jóllehet ők korántsem gyógycsoportban szerepeltek. Igaz, az első kettő – Olaszország, Horvátország – ellen csupán egy győzelmet tudtak felmutatni három vereség mellett, de a Bulgária, Azerbajdzsán, Málta hármassal szemben tizenhat pontot gyűjtöttek össze.

Ez lesz

Norvégia–Magyarország (november 12. és 15.) Bosznia-Hercegovina–Írország (november 13. és 16.) Ukrajna–Szlovénia Svédország–Dánia (mindkettő november 14. és 17.)

Magyarország válogatottjának mérlege az első kettő, Észak-Írország és Románia ellenében szintén három pont, ám aligha kell hangsúlyozni: van különbség a két Eb-résztvevő páros között. Az optimizmust a nemzetközi kupák selejtezőiben sorozatosan elszenvedett kudarcok sem erősítik: az idén a Rosenborg bánt el fél gőzzel azzal a Debrecennel (3-2, 3-1), amelyet két éve a Stromsgödset leckéztetett (2-2, 3-0).

Nem járt jobban az FTC sem az Aalesunddal, bár legalább itthon legyőzte norvég riválisát (2-1, 1-3). Idetartozik, hogy napjaink „oktatóinak” jelentős részére a válogatott egyáltalán nem tart igényt: a legutóbbi találkozón csupán három olyan labdarúgó volt a tizennégy pályára küldött labdarúgó között, aki norvég klubban játszik.

A kezdő tizenegy így állt fel: Nyland (Ingolstadt) – Ellabdellaoui (Olimpiakosz), Hovland (Nürnberg), Forren (Molde), Aalesami (Göteborg) – Söderlund (Rosenborg), Johansen (Celtic), Henriksen (Alkmaar), Tettey (Norwich), Skjelbred (Hertha) – Berget (Malmö). Csereként szerepelt Samuelsen (Odd), Valon Berisha (Fürth) és King (Bournemouth). Közülük Ellabdellaoui és Aalesami marokkói, a két Berisha – Valon mellett a szintén kerettag Veton – albán, King gambiai származású. A magyar díszpáholyban nyilván összehúzzák majd a szemöldököt az ellenfél megannyi gazdasági bevándorlója láttán...

Már hallom a VIP-ből: „Bár csupán amiatt kellene ráncolni a homlokot!”

Nyolcvanegyesek, 4-1-esek

A norvégok elleni legutóbbi győzelem, az 1981-es 4-1 résztvevői közül szólaltattunk meg négy akkori játékost, valamint a szövetségi kapitányt.

- Garaba Imre: „Már a párosítás előtt tudtuk, hogy könnyű helyzetben semmiképp sem leszünk. Ezzel együtt nem Brazília vagy Németország ellenfél. Szenvedni kell; az első mérkőzésen azért, nehogy kikapjunk két-három góllal, a másodikon meg azért, hogy profitáljunk az Oslóban vérrel, verítékkel kiharcolt szoros eredményből. Gyötrelem nélkül, fájdalom, nem megy.”

- Müller Sándor: „A norvégok az esélyesek. Ha ezt nem igazolnák, az módfelett kellemes meglepetés lenne.”

- Nyilasi Tibor: „A magyar futball nincs abban a helyzetben, hogy minősítgessük az ellenfelet. A sikerhez mindenekelőtt önmagunkat kell legyőznünk. S az oslói receptért érdemes lesz Kiss Lacit felhívni: ő annak idején duplázott a norvég fővárosban. Aztán itthon is.”

- Kiss László: „Úgy vélem, a mostani csapattól remélhető csapatjáték maximuma sem lesz elég. A továbbjutáshoz egyéniségre is szükség volna, sőt, valakinek a valaha nyújtott legjobb formájában kellene játszania. S nem ártana egy kis szerencse sem.”

- Mészöly Kálmán szakvezető: „Ott voltam Konyában a török–izlandi selejtezőn. A magyaroknak legalább akkora lelkesedéssel kell játszaniuk, ahogyan azt a törökök tették. S nem tesz rosszat, ha videóznak egy kicsit: megnézik a két 1981-es magyar–norvég meccs, az oslói 2-1 és az itthoni 4-1 felvételét. Jó, most nincs Müller, Nyilasi, Fazekas, Törőcsik, Kiss Laci, de a játékuk ösztönzőleg hathat.”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.