Ahol a vérdoppingnak van értelme, ott élnek is vele – mutatták ki angol és német újságírók által felkért szakemberek. Egyes számokban az elmúlt 15 év atlétikai világ- és olimpiai bajnokainak harmada gyanús mintát produkált. A lebukás sem akadály a maffia működését idéző sportágban: a fellépési díj feléért doppingolók is rajthoz állhatnak.
Az amerikai doppingellenőrök 2003-ban egy névtelen postai küldeményt kaptak. A borítékban nem volt más, csak egy elhasznált injekciós tű. A vizsgálat során lelepleződött a Balco doppinggyára, és az egyesült államokbeli sprinter, Marion Jones elbukta olimpiai aranyérmeit. Tizenkét évvel később egy újabb névtelen boríték tartalma rázza meg az atlétikát. Ez alkalommal egy pendrive lapult meg a csomagban: ötezer atléta 12 ezer vérmintája került a német ARD tévécsatorna – tavaly év végén az orosz atléták doppingolásáról mutatott be leleplező dokumentumfilmet – és az angol Sunday Times birtokába a 2001–2012 közötti időszakból. Ez alkalommal a szivárogtató már nem bízott a doppingellenőrökben, egyenesen a sajtóhoz fordult. Döntése érthető: a gyanús értékekben bővelkedő adatsor a sportág nemzetközi szövetségétől származik. Az IAAF eddig úgy gondolta, nincs dolga velük.
 |
| A tavalyi bostoni maratoni női győztese, Rita Jeptoo – hazájában kerülik a doppingellenőrök Brian Snyder / Reuters |
Akkor lássuk a németek és az angolok megállapításait: az állóképességet igénylő atlétikai számok olimpiai és világbajnokainak harmada produkált abnormális vérmintát a tizenkét év során. Egyikük sem vesztette el az érmét. Igaz, Geoffrey Tarno ennél lényegesen értékesebb dolgot vesztett el: az életét. A kenyai futó 2013 októberében magabiztos vezetésnél a maratoni táv 40. kilométerénél összeesett és meghalt. A tragédiát hivatalosan embólia okozta, azt viszont szinte biztosan az epo váltotta ki. Az eritropoietin egy hormon, amely a vörösvérsejtek képzését szabályozza. Szintetikus formáját az orvosok vérszegénység, veseelégtelenség és intenzív kemoterápia esetén alkalmazzák. Az állóképességet igénylő sportágakban több évtizede élnek vissza a szerrel, amely növeli a vér oxigénfelvételi képességét és a szervezet regenerálódását. A vörösvérsejtek túltengése azonban olyan sűrűvé teszi a vért, amely közvetlen életveszélybe sodorja a doppingolót. Tarno esetében is végzetesnek bizonyult. Következmények? Semmi.
