A háromszoros – legutóbb 2012-ben – BL-győztes Kiel klasszisai közül csupán a legnevesebbek kitesznek egy teljes együttest: Duvnjak, Vujin, Toft Hansen, Sprenger, Klein, Palmarsson vagy éppen Jicha a jelen kézilabdázásának egyenként is meghatározó alakja, s a megannyi spíler csapatként is olyan erős, akár a szegedi paprika. De ha már paprika: a Final Fourban még soha nem szereplő csongrádiak önbizalmát és elszántságát egyaránt növelhette, hogy a nyolc közé jutásért szenzációs sikert arattak, ráadásul felülmúlt riválisuk, a Löwen gárdája ugyanabban a bajnokságban – a Bundesligában – edződik, mint a Kiel.
Szóval, a meccs előtt akadt mit tenni a mérleg egyik és másik serpenyőjébe is, ám arra, ahogyan a hazaiak kezdték a találkozót, csak a verne-i fantáziával megáldottak gondolhattak. A 3200 néző eksztázisban ünnepelte Bombacot, a fékezhetetlen szlovén irányítót, Baloghot, a fineszes jobbátlövőt, a játékot alig valamivel vakbélműtétje után is vállaló balszélsőt, a svéd Källmant, vagy a kapuban olykor bravúros spanyol Sierrát.
Ennek megfelelően Alfred Gislason, a vetélytárs izlandi mestere már a 9. percben, 7:3-as állásnál időt kért, de a németek továbbra is rendre kihagyták a ziccereiket, a házigazda pedig többnyire lerohanásból szerezte a góljait. A játékrész felénél 11:6-os szegedi vezetés állt a táblán, ám amikor azon merengtünk volna, ez olyan szép, hogy nem is lehet igaz, a vendéglátó kifulladni látszott, a Kiel pedig megrázta magát. A szünetben már „csak” 17:15-öt rögzített a nagytábla, vagyis a térfélcsere után szinte minden kezdődhetett elölről.
A folytatás aztán mindinkább a vetélytárstól idegenben is tartók félelmeit igazolta, mert az ellenfél amennyire robusztus, annyira technikás játékosai láthatólag semmit sem akartak a második mérkőzésre bízni. Főleg Jichát volt képtelen tartani a magyar csapat bekksora, s bár a másik oldalon Bombac változatlanul torpedóként hasított a falban, a Sierra helyére becserélt lengyel Wyszomirskinek a kívánatosnál többször kellett kiszednie a labdát a gólvonal mögül (54. perc: 27:28).
A közvetlen hajrá maga volt a parádé, s a töretlen akarás meghozta az eredményt: a kisebb csodát végrehajtó együttes 31:29-es vereséget mért a sztárkülönítményre, amely azonban kétségkívül továbbra is a párharc favoritja.
A másik mérkőzésen: PSG–Veszprém 24:24. A magyar csapat a 47. percben még öt góllal vezetett, ám az elrontott hajrá ellenére is bizakodva várhatja a vasárnapi visszavágót.
