Senkinek nem kell az új debreceni stadion?
11 milliárdért megépítették, de az üzemeltetésre kiírt pályázatra senki nem jelentkezett. A helyiek szerint majd a választás után lesz jelentkező, hogy ne legyen kampánytéma. Másrészt szakértők szerint piaci alapon nem éri meg a stadionüzemeltetés.
Miután a Közbeszerzési Hatóság március 28-án közzétette, hogy eredménytelenül zárult az új debreceni stadion üzemeltetésére kiírt pályázat, Debrecenben az utóbbi napokban megindult a találgatás: vajon mi állhat annak hátterében, hogy egyetlen jelentkezés sem érkezett a tenderre?
|
Debrecen: látogatók már vannak...
Konyhás István |
A helyiek szerint az a legvalószínűbb, hogy a megoldás kulcsa a közelgő parlamenti választás időpontja. A beruházás mögött álló fideszes politikai és gazdasági köröknek ugyanis nem érdekük, hogy még a parlamenti választás előtt kiderüljön: a következő húsz évben kié lehet a nagyerdei sportlétesítmény működtetésének joga. Április hatodika után azonban már nem fenyeget az a veszély, hogy az üzemeltető cége és személye kampánytémává válik, ráadásul a beruházó nincs is késésben: a stadiont április 28-án adják át, s addig még ki lehet írni egy érvényes közbeszerzési tendert.
Az ügy hátterét illetően abban minden forrásunk egyetért: Kósa Lajos polgármesterről nem feltételezhető, hogy nem gondolta volna végig az állam által 11-12 milliárd forinttal támogatott stadion üzemeltetését már az építkezés kezdetekor. Elvégre a stadion felépítése és működtetése nem pusztán anyagi ügy, hanem a település vezetője számára személyes presztízskérdés is: a város éléről az ősszel távozó Kósa esetében az új stadion a tizenhat évig tartó polgármesteri időszak ékköveinek egyike. A politikus nem hagyhatja, hogy a projekt bizonyos szempontból nevetségessé váljék, mert nem jelentkezik rá üzemeltető.
Az ügyről Szathmári Károly önkormányzati képviselő, az MSZP debreceni elnöke érdeklődésünkre azt mondta: szakértőkkel konzultált az új létesítmény üzemeltetési költségeiről, s arra jutott, hogy a stadion működtetése évente minimum 300 millió, legfeljebb 700 millió forintba kerülhet, márpedig ennyi pénzt nem lehet nyereségesen kitermelni az ott megrendezett futballmeccsekből, nagy rendezvényekből, valamint a létesítményben vállalkozásra bérbe adott helyiségekből. Szathmári szerint ebből az következik: egy piaci alapon működő cég hosszú távon vélhetően csak hatalmas veszteséggel volna képes működtetni a nagyerdei stadiont, azaz üzletemberként bárki arra a következtetésre juthat, hogy ebbe a bizniszbe nem szabad beszállni. A szocialista politikus hozzátette: nagyon reméli, a háttérben nem folynak tárgyalások arról, hogy az üzemeltetést majdan elnyerő pályázót a magyar állam évente több százmillió forinttal támogatja. Ez ugyanis igazolná azt a korábban hangoztatott aggodalmat, amely szerint az új stadionra vitathatatlanul szüksége van ugyan Debrecennek, de az aréna fenntartásának költsége az ország adófizetőinek nyakába szakad.
A közbeszerzési eljárás eredménytelenségét Krecz Tibor, az építtető Nagyerdei Stadion Kft. sajtófőnöke érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni. Mindössze annyit mondott: a létesítmény üzemeltetésére új tendert írnak ki változatlan tartalommal. Kérdésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha a stadion megnyitásakor sem lesz még nyertes működtető, Krecz azt válaszolta: ilyen esetben a tulajdonosra – jelen esetben a Nagyerdei Stadion Kft.-re – hárul az üzemeltetés. A Krecz által említett cég egyébként több mint ötven százalékban a magyar állam tulajdona, de tulajdonrésze van benne Debrecen önkormányzatának, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. érdekeltségében lévő, budapesti székhelyű BMSK Zrt.-nek.
