– Föltehetően költői a kérdés: Orbán Viktorral egyeztetett már a pályázat benyújtásáról?
– Nemrégiben zajlott egy rövid eszmecsere közöttünk, s bár a miniszterelnök elkötelezett híve a rendezésnek, magától értetődő, hogy egyeztetések sora áll előttünk. Úgy is fogalmazhatok: most kezdődik a tánc.
– Olyannyira, hogy úgy értesültünk: a kormányfővel együtt már be is jelentkeztek Thomas Bachhoz, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság német elnökéhez. Igaz ez?
– Az információt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem szeretném.
 |
| Bácsi Róbert László / Népszabadság |
– Korábban arról volt szó, hogy a 2028-as játékokat veszi célba Budapest. Hogyan lett a '28-ból '24?
– Magam úgy kalkuláltam, hogy a 2016-os riói és a 2020-as tokiói olimpia után 2024-ben talán – először a sporttörténelemben – Afrika lehetne a soros a vetésforgó alapon működő rendszerben. Azóta azonban több jel is arra utal, hogy a déli kontinenssel nem feltétlenül kell számolni, tehát az európai városok valamelyike akár már tíz év múlva rendező lehet. Ráadásul a kormányzati szándék is egyértelmű: a kabinet kiemelt ágazatként kezeli a sportot. Ennek jegyében új sportlétesítmények sora épült a közelmúltban és épül a közeljövőben, vagyis az olimpiarendezéshez szükséges fejlesztések egy része a pályázattól függetlenül is megvalósul. Gondoljunk csak a Puskás stadionnak és környékének a rekonstrukciójára, a velodrom megújulására vagy éppen a 2021-es vizes-világbajnokságnak otthont adó uszodakomplexum fölhúzására.
– Azért az olimpia jóval több, mint egymás mellé rakott csarnokok és stadionok összessége. Athén példája, a görög gazdasági dráma nem elrettentő hatású?
– Visszakérdezek: miért mindig Athént emlegetjük? Miért nem Londont, Pekinget vagy az összes többi rendezőt, amely rengeteget profitált abból, hogy házigazdája volt a világ egyik legjelentősebb eseményének? A brit fővárosban például létesítmények sora épült átmeneti jelleggel, vagyis eleve azzal a szándékkal, hogy a játékok után elbontják azokat. Szerintem Budapest számára is ez lehet a jó irány.
– Akárhogyan is: az olimpiarendezéshez irdatlan pénzre van szükség. Egy olyan országban, amelyben az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer..., soroljam még?
– Fölösleges, már fölkészültem azokra a reakciókra, amelyekre mostantól számíthatunk. Az említett területek természetesen rendkívül fontosak. Pontosan annyira, amennyire meghatározó a sport, vagy konkrétan az olimpia ügye is.
– Ön szerint az elmúlt fél évszázadban állt már olyan közel olimpiai pályázat benyújtásához Budapest, mint most?
– Ha a kérdés így vetődik fel, akkor a válaszom: nem, még soha.
– És amennyiben tippelésre kényszerítenék, lesz-e magyar aspirálás vagy sem, mit mondana?
– Azt, hogy reményeim szerint lesz.
Menetrend
A 2024-es nyári olimpia rendezésére szóló pályázat benyújtási határideje a jövő esztendő. A rendezőről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017-ben, a szervezet 130. kongresszusán hoz majd döntést.
A házigazdai szerepkörre mindig városok pályáznak. A kandidatúra érvényességének feltétele az adott település önkormányzatának szándéknyilatkozata, a kormány pénzügyi, jogi kezességvállalása, továbbá a nemzeti olimpiai bizottság ellenjegyzése.
A hírek szerint az Egyesült Államokban Boston, Los Angeles, San Francisco és Washington, míg Európában Berlin, Hamburg, Róma és Isztambul is érdeklődést mutat a rendezés iránt.
Tarlós István főpolgármester kedden a HírTv-nek egyébként azt nyilatkozta: "hazudnék, ha azt mondanám, hogy az olimpiára a főváros fel van készülve (...) ha sikerülne, nagy élmény lenne, de ma ez még nincs az értelmezhető tartományban".
