galéria megtekintése

Mindegy, ki kerül Blatter székébe

2 komment


Bodnár Zalán

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnökválasztását „békeidőben” nem szokta különösebben feszült érdeklődés kísérni. Most viszont csaknem olyan a körítése, mint az amerikai elnökválasztásnak. Kibogozhatatlan világpolitikai összefonódások közepette öt különc jelölt közül kerül ki ma Sepp Blatter utódja.

Jim Morrison dalszövege jut eszünkbe az Amerikai imából: „Az a másik birodalom messze a legjobbnak látszik mindaddig, míg egy újabb prédikáció fel nem tárja a vérfertőzést és a természeti törvényeknek való léha engedelmességet.”

Ruben Sprich / Reuters

Így tekintünk a FIFA elnökválasztása elé, nem reménykedve abban, hogy jobb jöhet. Nem azért, mert a tisztséget 1998-tól betöltő, majd a tavaly májusi, botrányokkal, letartóztatásokkal kísért tisztújításon ­újra nyerő, ám rögtön azután lemondó Sepp Blattert makulátlan úriembernek tartanánk. Hanem azért, mert a jelöltek mind Blatter „köpönyegéből” bújtak elő. (Leszámítva a teljesen súlytalan, az esélyesség terhével a legkevésbé sem sújtott Tokyo Sexwale-t, a dél-afrikai üzletembert, aki a megválasztása mellett eddig nyomósabb érvvel nem tudott előállni, mint hogy együtt raboskodott Nelson Mandelával.)

 

A két európai jelölt egyike, a ­svájci-olasz technokrata, egyébként muszlim Gianni Infantino, az ­UEFA főtitkára kétségkívül a Blattert támogató, és vele együtt eltiltott Michel Platini UEFA-elnök embere, akitől győzelme esetén mindenki azt várja, hogy a Blatter, Platini páros politikájának folytatója lesz. A másik európai, a francia Jerome Cham­pagne szintén a Blatter-apparátus tagja volt a FIFA főtitkárhelyetteseként, és sohasem fordult ­szembe svájci főnökével (akivel abból a szempontból is kolléga, hogy mindketten újságíróként kezdték). Noha a tavaly májusi választáson elindult Blatter ellen, még a földrészenként szükséges egyetlen ajánlást sem tudta összeszedni, így rá már nem lehetett voksolni. (Sokan azt gyanítják, való­jában csak Blatter „trójai falova” volt a történetben, az elnök vele mérette fel, hogy kik akarják hátba támadni.) A két közel-keleti aspiráns, Ali bin al-Husszein és Szalman Bin Ibrahim al-Kalifa a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi, illetve jelen­legi tagja. Tehát akármit követett is el Blatter és Platini, amiért – a nemzetközi szövetség etikai biztosságának döntése értelmében – először nyolc, majd tegnapelőtt hat évre csökkentett eltiltást kapott minden futballal kapcsolatos tevékenységtől, az öt jelölt közül négynek alighanem tudnia kellett mindenről.

Az angol fogadóirodáknál a legnagyobb esélyesnek tartott Szalman sejk lelkén a gyanú szerint ennél jóval több is szárad: a 2011-es arab tavasz idején állítólag köze volt százötven, a tüntetésekben és lázongásokban részt vevő bahreini spor­toló – köztük több futballista – megkínzásához és börtönbe juttatásához. Védekezése, miszerint ő a királyi család tagjaként csak asszisztált ehhez, nem fest sokkal jobb képet róla. Mint ahogyan Wilson Raj Perumal, a szingapúri „bundakirály” könyve sem, amelyben a nemzetközi fogadási csaló arról ír: Szalman sejk bahreini szövetségi elnöksége idején szervezte a közel-keleti országba azt az elhíresült bundameccset, amelyen Togo néven fantomválogatott szerepelt Bahreinben. (Az igazi Botswanában játszott ugyanabban az időpontban.) Csak „hab a tortán” a legfrissebb vád, miszerint 2009-ben pénzért vásárolta be magát a FIFA végrehajtó bizottságába. Azt nyilatkozta róla Les Murray, a magyar származású legendás ausztrál tévériporter, hogy Blatter hozzá képest Assisi Szent Ferenc...

Damian Collins angol parlamenti képviselő pedig Szalman győzelme esetén bojkottra szólított fel. Eközben úgy hírlik, a sejk mögött állnak azok az amerikai pénzügyi körök, amelyek kilobbizták a Blatterék elleni FBI-razziát, és valószínűleg az égvilágon semmi bajuk nem lett volna az előző FIFA-elnökkel, ha Katar helyett az amerikaiak kapják meg a 2022-es világbajnokság rendezési jogát.

A botrányok jelenthetik a reményt Infantinónak, akit az euró­pai voksolók többsége – köztük ­Csányi Sándor MLSZ-elnök – mellett mind a tíz dél- és további hét latin-amerikai szövetség képviselője is vállaltan támogat. Szalman sejk viszont – az előrejelzések szerint – az ­ázsiai és az afrikai küldöttek többségére számíthat. Persze sosem lehet tudni, hogy a szavazófülkék magányában kinek a neve mellé kerül a 209 – illetve Indonézia és Kuvait tagságának felfüggesz­tése miatt 207 – tagállam képviselőjének iksze. Az esélytelenek nyugalmával induló Sex­wale és Cham­pagne hiába harcolt érte, hogy legyenek átlátszó szavazófülkék, követelésüket elutasították. Pedig él a gyanú: a korábbi voksolásokkor rendszeresen megtörtént, hogy sok szavazónak a beígért szavazatról fényképes bizonyítékot kellett küldenie a megrendelőjének...

Ebben a légkörben, akárki nyer is, megnyugvás egyhamar biztosan nem lesz. Sőt előfordulhat, hogy a felgyülemlett energiák nyomán újabb villámok keletkeznek. Tavaly több ­FIFA-vezetőnek „halálos tavaszt” hozott a május. Ne vegyünk rá mérget, hogy az idén nem kopogtat majd az FBI és a svájci rendőrség egy-egy zürichi szállodaszoba ajtaján.

S nem a friss törülközővel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.