A válaszlépések drasztikusak voltak. Takarékosságra próbálták kényszeríteni az istállókat, és egy sor olyan intézkedést hoztak, amelyektől az izgalmak fokozását remélték: a pluszlóerőket adó KERS-rendszer, a nagyobb végsebességet lehetővé tevő DRS és az új pályák hosszú egyenesei egyaránt „előzésgenerátorként” szolgáltak volna. Mindezt később több, a csúcskategóriában „eretnekségnek” minősülő újítással tetézték: villanymotorok kerültek a Forma–1-es kocsikba, kötelezővé tették az elektromos és turbós-benzines erőforrások hibrid rendszerét, valamint korlátozták az üzemanyag-fogyasztást.
Az intézkedések nyomán kétségkívül fordulatosabbakká váltak a futamok, és – bár az előzések száma az idén nem nőtt – rég nem látott csaták zajlanak versenyről versenyre. Vannak viszont árnyoldalai is a reformoknak: sokan elfogadhatatlannak tartják, hogy lassabbá vált a csúcskategória és leegyszerűsödött a jellegzetes motorhangjuktól is megfosztott kocsik vezetése, így vesztett presztízséből a széria. Nem alaptalan fanyalgás ez: pilóták, csapatvezetők sora – legutóbb a Red Bull-főnök Christian Horner – jelezte, hogy a mai F–1-es versenyzők dolga a legkönnyebb.
Nem a levegőbe beszélnek a kritikusok, amikor azt mondják, ezekkel az autókkal a gyerekek is elboldogulnának. Jövőre a Toro Rosso lehetőséget ad egy Max Verstappen nevű srácnak, aki óriási tehetség, de ettől még tény: ő még csak most tizenhat. Az egykori csapatfőnök Flavio Briatore pedig nemrégiben azzal írta le az ellentmondásos helyzetet: „Őrület, hogy miközben a csapatok 250–300 millió eurót költenek el évente, a futamokon nem mehetnek padlógázzal a pilóták, mert üzemanyagot kell spórolniuk.”
A széria alakítói viszont egyetlen nyomós érvvel válaszolnak a kritikákra: a visszajelzések szerint a reformok lassították a népszerűségvesztést. Ebből pedig azt a következtetést vonják le, hogy folytatni kell az átalakításokat. Terveik máris vannak. A napokban jelent meg az a hír, hogy a jövőben a nagyobb csapatok a jelenlegi kettő helyett három autót is indíthatnának. Bár a részletek még nem ismertek, alighanem arról van szó: készülnek arra, hogy a ma is küszködő kis csapatok kivonulása esetén legyen elég kocsi a rajtrácson.
Ráadásul a versenyképes autók számának növelésével a show is nagyobb lenne. További újítás, hogy újabb és újabb – nem mellékesen: kivétel nélkül sok millió nézőt és reklámbevételt ígérő – országokat vesz célba a Forma–1 menedzsmentje. Az idén Bernie Ecclestone több évtizedes álma válik valóra azzal, hogy októberben Szocsiban megrendezik az első Orosz Nagydíjat. Jövőre pedig – a napokban megjelent sajtóértesülések szerint – bő húsz év után visszatér Mexikóba a száguldó cirkusz, így húszfutamossá bővülhet a világbajnokság.
Otthon ápolják Schumachert
Otthonában ápolják tovább Michael Schumachert – jelentette be tegnap a tavaly decemberben síbalesetben súlyos fejsérülést szenvedő, hónapokig kómában tartott hétszeres világbajnok menedzsere. Sabine Kehm többhetes hallgatás után kiadott szűkszavú közleményében úgy fogalmazott, hogy a pilóta állapota javult, de még „hosszú út áll előtte.” A menedzser közleményéből nem derül ki, hogy igazak-e azok a sajtóhírek, amelyek szerint Schumacher továbbra sem tud beszélni, mozogni, és csak a legminimálisabb kommunikációra képes.
