Hiába a szurkolói kártyás rendszer liberalizálása, valamint a televíziós futballközvetítések számának drasztikus csökkentése – a nem is oly régen történt nagyfokú emelés után –, a nézők továbbra is alig látogatják az NB I-es mérkőzéseket. A közönség visszatéréséhez a színvonallal kellene valamit kezdeni, de az az, ami végképp nem megy.
Most már minden kockázat nélkül kijelenthető, hogy megint csak bevégeztetett az MLSZ futballreformjának. Már ha azt annak lehet nevezni. A szövetség vezérkara néhány évvel ezelőtt büszkén jelentette be, hogy a – magasan túlértékelt – hazai labdarúgás igazán előnyös televíziós szerződése nyomán hetenként hét NB I-es mérkőzés látható majd a képernyőn. (Hajdanán Ákos Stefi búgta ily örömmel a mikrofonba a svájci Vico Torriani német nyelvű slágerének, a Siebenmalnak a magyar változatát: „Hetenként hétszer együtt vagy velem.”) Aztán ugyanazok a vezetők már hátránynak látták a sorozatos adásokat, így a mostani évadtól fordulónként csak két bajnoki találkozó kerül képernyőre, nehogy a tévé elszipkázza a közönséget…
Hasonló megfontolásból engedett a szövetség a szurkolói kártyás rendszer szigorából. Noha az erőszak és a rasszizmus elleni küzdelemben az MLSZ – szóban – nem ismert pardont, egyszer csak váratlanul a klubokra bízta, hogy azok mit követelnek meg és mit nem a belépéskor. Szállt a púder persze, hogy a helyzet már megérett a liberalizálásra, jóllehet a hazai stadionok légköre az égvilágon semmit nem változott.
 |
| MTK–Felcsút, Fáy utca Veres Viktor / Népszabadság |
