A kaucsuklabda használata amúgy egy angol üzletember, bizonyos Gibbs nevéhez fűződik, aki az 1890-es évek elején amerikai útja során nagyobb mennyiséget halmozott fel az eredetileg kisgyermekek számára készített fehér játékszerből, hogy a családja körében oly kedvelt asztaliteniszt ezzel, s ne a korábban használatos gumilabdával játssza. Francia sportszerkereskedő barátja, bizonyos Jaques egy alkalommal nála vendégeskedett, s annyira megtetszett neki az új fajta labdával űzött játék, hogy szabadalmaztatta azt. A labda különleges hangjáról pingpongra keresztelte a sportágat, amely kisvártatva elindult világhódító útjára.
Kaucsukkal nyerte mind a huszonkét világbajnoki címét a múlt század húszas, harmincas éveiben Barna Viktor, azzal játszotta minden idők leghosszabb poénját, a két és negyed órán át tartó labdamenetet az 1936-os vb-n a kolozsvári Paneth és a lengyel Erlich; azzal vált a sportág legendáinak egyikévé a kilencszeres vb-aranyérmes Sidó Ferenc, azzal hódította el a férfi-csapatvilágbajnoki címet 1979-ben a Jónyer, Klampár, Gergely álomtrió, s azóta is azzal verik laposra jószerével valamennyi ellenfelüket a kínaiak.
Júliustól viszont jön a műanyag. De vajon miért?
Faragó Judit, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség lényegében főtitkári teendőket ellátó vezérigazgatója szerint nem lehetett tovább halogatni a váltást, mert a celluloid gyártása során olyan mérgező anyagok képződnek, amelyek súlyosan károsítják az egészséget, ezért a labdák előállítását már jó ideje tiltják megannyi országban. A kaucsuklabdák transzportjával is folyamatosan gondok voltak, mert gyúlékonyságuk miatt nagyobb tételben nem szállíthatták azokat repülőn, csak hajón. A magyar sportvezető elmondta azt is: a nemzetközi szövetség már két éve meghozta határozatát a váltásról, így nem jogosak azok a kritikák, amelyek szerint nem jut elég idő az átállásra. Az más kérdés, hogy az immár nyolc gyártó által készített új labdák tesztelése, tökéletesítése folyamatosan zajlik, s az „igazi" megszületéséig még el kell telnie kis időnek.
|
Máshogy szól
Leonhard Foeger / Reuters |
Tóth Krisztina, a napokban MOB-érdeméremmel kitüntetett játékos már túl van jó néhány próbán, s azt tapasztalta: a műanyag labda valamivel magasabb ívben pattan, mint a kaucsuk, kisebb falssal játszható meg, aminek az adogatások esetén különös jelentősége lehet. A hétszeres Európa-bajnoknő úgy véli, hosszabb labdamenetek várhatók, így akár látványosabbá is válhat a játék jövőben.
„De ami a legnagyobb különbség, az az erőteljesebb hangja. Ha erről keresztelnék el a játékot, aligha kapná a pingpong nevet" – tette hozzá Faragó Judit.
Akárhogyan is, a határidő közeledtével a sportági szereplőkön kezd eluralkodni a pánikhangulat, hiszen senki nem tudja, mit hoz számára a változás. Ráadásul mifelénk még elvétve lelhető csak fel az új labda, és bizonytalan, mikor érkezik belőle nagyobb mennyiség az országba. Ahogyan egyelőre azt sem tudni, mi lesz a sorsa a klubok, versenyzők birtokában lévő sok mázsányi kaucsuknak, s hogy kizárólag az élvonalban vagy az alacsonyabb osztályokban is kötelezővé teszik-e a műanyag használatát. Ami viszont fix: a régi játékszer nemzetközi „búcsúfellépését" az augusztusi, nandzsingi ifjúsági olimpián tartják.
Noha „pattogni" utána is lehet, már nem lesz érdemes.
