galéria megtekintése

Iron Man

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 14. számában
jelent meg.


Őri B. Péter
Népszabadság

Hosszú Katinkával, mondhatni, tele van a padlás. Nem csak a sportújságok főszereplője a világ legjobb úszónőjének választott hölgy. Édesapjáról, Hosszú Istvánról, a korábbi kiváló bajai kosárlabdázóról – aki csapatával 1988-ban bajnoki ezüstérmes, 1987-ben MNK-győztes volt, míg napjainkban a helyi Bácska elnöke és edzője – viszont alig esik szó.

– Tud úszni?

– Nem szép dolog ezt a kérdést egy bajainak feltenni. Nekünk természetes a víz szeretete. Fiatalon egész nap lent lógtunk a Sugovicánál, fociztunk a homokban, sokat fejeltünk is. Amikor Katinka nyolcéves volt, huszonöt méteren, gyorson legyőztem. Azóta nem erőltetem a versengést.

– Mit szólt, hogy lánya az úszást és nem a kosárlabdát választotta?

– Apósom, Bakos László a helyi szakosztály edzője volt. Ő tanította meg Katinkát úszni. Három és fél évesen már jól mozgott a medencében. Ötesztendős korától versenyeket nyert. A sikerek ott tartották. De féltettem. Rendszeresen magyaráztam neki: ahhoz, hogy ebben a sportágban elismert legyen, Európa-bajnokságon, vébén, olimpián kell győznie. Mindig megnyugtatott: megcsinálja. De ha az ötkarikás játékokon nem szerezne aranyérmet, akkor is nagyon elégedett lennék vele.

 

– Katinka nem is kosarazott?

– Versenyszerűen nem. Lejárt edzésekre, de nem tetszett neki a csapatjáték. Nem értette például, hogy miért kell passzolni, ha nála van a labda. Otthon az udvaron volt egy kis streetballpálya, ott rendszeresen mozogtunk, ügyesen dobott.

– Tripláira emlékezve: ön sem panaszkodhatott. Mennyi volt a pontrekordja?

Már nem Hosszú Puska
Már nem Hosszú Puska
Teknős Miklós

– Kaposvárott játszottunk az NB I-ben, ötvennégy pontot értem el, de mivel az ellenfél nem tartozott a legjobbak közé, sokkal büszkébb vagyok az akkor bajnokesélyes Csepel elleni meccsre, amikor Baján negyvennégy pontig jutottam. A vendégeknél szerepelt az első osztály egyik legjobb védője, Klöczl György. Ő fogott... Hivatalosan nyolcvanegyszer szerepeltem a válogatottban, édesanyám viszont – ő minden mérkőzésemről listát vezetett – százhetvenhárom találkozót számlált. Igaz, az edzőmeccseket is figyelembe vette...

– Kosarasberkekben nem Hosszú Istvánként, hanem Hosszú Puskaként ismerik. A százkilencvenöt centis magassága, a pontos dobásai vagy valamilyen indiántörténet miatt kapta a becenevét?

– Azt gondolom, a pontos célzásaimért. A középiskolában szinte mindennap már a tanítás előtt ott voltam a tornateremben, s az első óra kezdetéig kosárra dobtam. Ha véletlenül nem mentem, azt hitték, beteg vagyok. Mai eszemmel tudom, hogy még így is keveset edzettem. Egy jugoszláv szakember tartott egyszer bemutatót Baján, s azt mondta: játékosai a napi két tréning után ott maradnak a pályán, hogy legalább ötszázszor dobjanak palánkra.

– Katinkában honnan ez a rendkívüli munkabírás?

– Az ő pályafutásában sok minden szerencsésen összejött, ezzel együtt az övé a legjobb példa arra, hogy az ember teljesítőképessége határtalan. Nemrégiben beszélgettünk vele arról: nem baj, ha sokat foglalkoznak azzal, mennyit keres az úszással, mert így bekerül a köztudatba, hogy anyagilag ebben a sportágban is megalapozhatja valaki a jövőjét. Nagyon büszke vagyok a lányomra. Baja kisváros, sokan ismernek, igaz, most már nem Hosszú Puskának, hanem Hosszú Katinka édesapjának gratulálnak. Természetesen olvastam a lányom Iron Lady című könyvét; remekül összeszedte azt, amit a kudarc feldolgozásáról és az ösztönzésről tudni kell.

– Kötelező olvasmánnyá teszi a kosarasoknak is?

– Legalábbis ajánlom nekik. A Bajai Bácska férfi csapata most harmadik az NB I B Nyugati csoportjában, szombaton a fővárosban a Vasassal játszunk.

– A piros-kék klub versenyzője Katinka is. Kinn lesz a mérkőzésen?

– Sajnos nem. Az Egyesült Államokban versenyez.

– Különben jár kosármeccsre?

– Ha Baján van, és éppen játszunk, akkor a férjével, Shane-nel ott ül a lelátón.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.