|
Borkai a szószéken
Szabó Miklós |
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője azzal érvelt: sem Budapest, sem az ország nincs abban a helyzetben, hogy olimpiát rendezzen. A javaslatot támogató szocialista Horváth Csaba helyet kért az ellenzéki pártoknak is az előkészítő bizottságban. Az LMP-s Csárdi Antal „erősen propagandaízűnek” értékelte a hatástanulmány úgynevezett vezetői összefoglalóját, amelyből szerinte több fontos számítás is kimaradt. Azt pedig végképp nem értette, miképpen tudna Budapest a londoni költségek „töredékéből” olimpiát rendezni.
Karácsony Gergely, a PM politikusa szerint kedvező, hogy vidéki városok is bekapcsolódhatnak a rendezésbe, a fejlesztések pedig illeszkednek a főváros hosszú távú terveihez, de a kockázatot szintén nagynak tartja, mert eddig minden hazai nagyberuházás csúszott, és többe került, mint tervezték. A fideszes Kocsis Máté viszont azzal biztatta a döntéshozókat, hogy „az eddig olimpiát rendező városok mindegyike hatalmas gazdasági lendületet vett” a játékoknak köszönhetően. (Ez tényszerűen nem igaz, gondoljunk csak Athénra. – A szerk.)
Tarlós István főpolgármester zárszavában kijelentette: „Vannak pillanatok, napok, események, amelyek során egy nemzetnek meg kell mutatnia, hogy képes összefogni.” Végül is ebben az emelkedett hangulatban szavaztak az előterjesztésről, és – Gy. Németh tartózkodása, továbbá Csárdi ellenszavazata mellett – a képviselők támogatták az olimpiai pályázat benyújtását.
Nyilván nem véletlen, hogy a Fővárosi Közgyűlés ülésének napjára időzítették a budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányából készült százoldalas összefoglaló nyilvánosságra hozatalát. A rezümé rezüméjéből kiderül, hogy összesen 38 versenyhelyszíne lenne a kilenc év múlva esedékes játékoknak, ezek közül 24 jelenleg is alkalmas vagy alkalmassá tehető a viadalok megtartására. Amint arról korábban már beszámoltunk, a tervbe vett monumentális esemény központját Észak-Csepelre, a Kvassay-zsilip környékére álmodják. További gócpont lehetne a Puskás Ferenc stadion területe, valamint a 2017-es „vizes” vb alkalmából amúgy is kvalifikált helyszínné avanzsáló Dagály úszókomplexum környezete. Az elképzelések szerint a fővárosi létesítményeket összekötő két főtengely a Hungária körút, illetve maga a Duna lesz.
Mivel az Agenda 2020-ban megfogalmazottak értelmében a jövőben országos rendezvényekké tehetők a játékok, az analízis a lehetséges vidéki helyszíneket is megemlíti. A dokumentumban az áll, hogy Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag kerülhet szóba a fővároson kívül, főleg egyes sportági selejtezőkre, csoportmérkőzésekre. Mivel e települések egy része egy órán belül elérhető Budapestről, a tervezet szerint ezekben nem szükséges külön sportolói falu kialakítása.
A tanulmány – melyet a világ legjelentősebb nemzetközi pénzügyi tanácsadó cégeinek egyike, a PricewaterhouseCoopers készített – kiemeli, hogy az említett NOB-program kulcsszava a takarékosság. Vagyis az ötkarikás szervezet visszafogottságra ösztönzi a pályázókat, minek nyomán – az elemzés szerint – esélyt kapnak a rendezésre a magyaréhoz hasonló méretű gazdaságok, illetve a Budapesttel hozzávetőleg azonos nagyságú városok. Ez a legkevésbé sem mellékes körülmény, hiszen mai áron számítva 2004-ben Athénban 4155, négy évre rá, Pekingben 6094, míg legutóbb, Londonban 2880 milliárd forint volt az összköltség.
Amint az köztudomású, a Magyar Olimpiai Bizottság június 10-én tartott közgyűlésén döntött úgy, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. A 2024-es játékokra szeptember 15-ig – kormánygarancia birtokában – lehet jelentkezni; a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma, továbbá – éppen tegnap délelőtt –Párizs jelezte, hogy aspirál a játékokra, de a lista alighanem tovább bővül Isztambullal, valamint egy dél-afrikai metropolisszal. Munkatársunk Budapest esélyeit firtató kérdésére Borkai Zsolt egy hete így nyilatkozott lapunknak: „A leghatározottabban állítom, hogy különlegesen jók a sanszaink. Amennyiben a NOB komolyan veszi saját törekvését, és valóban a közepes méretű városokat kívánja előnyben részesíteni, úgy nekünk versenyben kell lennünk a meccs végéig.”
