Nyolc esztendő után önként távozik a spanyol válogatott éléről a korábban sikert sikerre halmozó kapitány.
Megtörtént az, ami sokak szerint két, mások szerint négy évet késett: távozott a spanyol szövetségi kapitányi posztról Vicente del Bosque. De senki nem veti a szemére, hogy eddig maradt a posztján: a salamancai születésű 65 éves úriembernél többet aligha köszönhet bárkinek is a spanyol labdarúgás. A válogatott történetének négy nagy trófeájából kettőt vele nyert meg a bíbor-arany együttes: a 2010-es világ- és a 2012-es Európa-bajnokságot. Ezúttal véletlenül sem bántak vele olyan mostohán, mint a Real Madridnál, ahol három esztendő alatt két Bajnokok Ligája-serleget nyert a csapattal, a második siker után egy évvel, 2003-ban mégis menesztették. Ezúttal is maradhatott volna, a döntést rábízták. Az Olaszország elleni nyolcaddöntős vereség (0-2) után még azt nyilatkozta: nem zárult le egy korszak a spanyol futball történetében, csak annyi történt, hogy egy erős ellenfél jobbnak bizonyult aznap, de az országnak óriási tartalékai vannak a futballban, és kiváló az utánpótlása is.
 |
| A szakvezető magánya Christian Hartmann / Reuters |
Hazaérve azonban elbeszélgetett Angel Maria Villar szövetségi elnökkel, és közölte vele: nem folytatja kapitányként, s nem fogad el más állást sem a szövetségben – legfeljebb külsős, szerződés nélküli szerepkört, ha igényt tartanak rá.
