 |
Az „akadémikus”
Illyés Tibor / MTI |
– Talált. Új informatikai, adatelemzési módszerek alkalmazása és a kardiovaszkuláris reaktivitást jellemző paraméterek vizsgálata kosárlabdázók fizikai terhelése során – ez volt a témám.
– Mit csinálnak a micsodával?
– Dolgozatom két nagy fejezetből áll: az első a saját tapasztalataimat ötvözi egy statisztikai kutatással, a második pedig olyan vizsgálat, amelyet a Rátgéber Kosárlabda Akadémia sportolóin végeztünk el edzéskörülmények között.
– Az utánpótlás-intézmény irányítása, a tudományos munka mellett nem hiányzik a kispad?
– Nem. Anno Újvidéken is gyerekeket edzettem, ötven játékosom nagyon sikeres kosaras lett. Ez nálunk családi vonás: édesapám, aki Jugoszláviában női szövetségi kapitány is volt, az újvidéki József Attila Általános Iskola magyar tagozatos lányaiból nyolc – jugó – válogatottat nevelt ki. Most jól érzem magam itt, a pécsi akadémián.
– Az örökmozgó, túlfűtött, gyakran kiabáló Rátgéberről nehéz ezt elhinni...
– Pedig így van. A napokban is kerestek külföldről, nagyon jó csapat ajánlott szerződést. Nem vállaltam. Ragyogó időszak volt a – hogy is mondjam? – felnőtt korom, de nem szeretném, ha a gyerekeim más országban járnának iskolába, a családnak sokkal jobb itthon.
– Magyar invitálást is elutasítana?
– Híres külföldi kluboknál valóságos világválogatottakat edzhettem, idehaza nehéz hasonló feladatot találni. De nem mondtam le a visszatérésről,mert minden szakmai feladat nagy kihívás.
– Az akadémia kosarasaiból néhány év múlva alakulhat olyan együttes, amelyiket – mint régebben a Pécset –„Rátgéber Egyetemnek” hívnak?
– Maradjunk az akadémiánál. Harminckét csapatunkban hétszáz öt és tizennyolc év közötti fiú és lány játszik. Nagyon ügyesek a gyerekek, a legnevesebb növendékünk Kiss Virág, aki még csak tizenhat esztendős, de már szerepelt az idén – nagy meglepetésre – vébé-bronzérmet nyerő U17-es magyar válogatottban. Bekerült a torna All Star-csapatába, korosztályában a világ legjobb centerei közé tartozik. Rendszeresen játszik az NB I-es PEAC-ban is. A fiúknál is sok a tehetség. Lehet, hogy egyszer velük kiabálok majd... Ami nagy gond: nincs saját csarnokunk, így akár logisztikából is írhatnék doktori értekezést: edzéseinket Pécs összes fellelhető tornatermében tartjuk.
– Néhány hónapja jelentették be, hogy 1,9 milliárd forintos állami beruházásból épül majd új otthonuk. Mikor edzhetnek először saját pályán?
– Ha minden jól megy, jövő szeptemberben készen lehet a munkacsarnok és a hatvanszemélyes kollégium. Három pályán egész nap pattoghat majd a labda, ha pedig meccset rendezünk, csaknem kétezren szurkolhatnak nekünk. Világszínvonalú létesítmény lesz Pécsett, újabb mérföldköve az akadémiának és a saját életemnek is.
– Egy időben sokszor más pályán is lehetett látni: többször lépett fel a pécsi Kispál és a Borz, illetve a Kiscsillag együttessel. A legközelebbi koncert?
– Lovasi Andrásnak írtam három számot. Az első miatt végre megtanult angolul, a másodikból szenzációs orfűi fesztivál lett, a harmadikkal becsajozott. Küldetésemet befejeztem. Ritkán találkozunk mostanában, a disszertációm nyilvános vitájáról is lemaradt – az értékes ajándékkal együtt –, de tudja ő azt jól: ha esetleg csökkenne a népszerűsége, rám akkor is számíthat.
