- Az igazi cupcake-készítés sikerének a kulcsa az alaptészta. Ez nem titok, az interneten bárki megtalálhatja. Az alapanyagoknak mind szobahőmérsékletűnek kell lenniük, és a muffinnal ellentétben nem egyszerre kerülnek a keverőtálba. Először a vajat keverjük ki a cukorral, majd jön a tojás, végül pedig a liszt és a tej felváltva – magyarázza készségesen, Zsófi, a Kicsicake cukrásza, aki Angliában tanulta meg a cupcake készítés csínját-bínját.
Mint kiderül, az alaprecept egy vajas, omlós tészta, ami nem olyan „szottyos", mint a muffin, de nem is olyan merev, mint a tojásból, cukorból, lisztből álló tortalap, pedig az interneten néhol azt írják, hogy ugyanarról a piskótáról van szó. Persze aki ilyet állít, az valószínűleg nem kóstolt még igazi cupcake-et.
Magyar nevet találni ennek az angol édességnek nehéz, mert a bögrés vagy csészés süti nálunk mást jelent, és a tortácska sem egészen helytálló. Hívják tündértorának is, ami a valójában a cupcake egyik fondanttal vagy cukormázzal borított változata – magyarázza az üzlet ötletgazdája, Brigi, aki évek óta ingázik Manchester és Budapest között.
Brigi volt az, aki cukrász húgát ajándék gyanánt befizette egy cupcake-kurzusra, majd el is döntötték, hogy ezt az odakint nagyon népszerű édességet érdemes lenne a magyarokkal is megkóstoltatni. Mármint az igazi cupcake-et, mert amit itthon sok helyen ezen a néven árulnak, az muffin tejszínhabbal vagy valami hasonlóval a tetején. A cupcake viszont mascarponés vagy vajas krémet kap a tetejére, a belseje pedig töltött. Ettől lesz ez a sütemény ünnepibb, elegánsabb és – de ezt csak én teszem hozzá, sokkal finomabb.
Brigi és Zsófi ismeri a hazai kínálatot, mert sokat kóstolnak. Mint mesélik, a legtöbb helyen csak muffint adnak valami extrával, vagy a tészta nem stimmel. Most is kikérnek két cupcake-et abban a kávézóban, ahová beülünk beszélgetni. Egészen véletlenül kötöttünk ki éppen itt, s bár a Corvin negyedben nemrég nyílt cukrászdában a választék hétfő reggel nem túl széles, és a sütemények kicsit szottyadtnak tűnnek, azért „hivatalból" mégiscsak muszáj kóstolnunk.
Egy csokis-málnás, és egy kókuszos-mangós sütire esik a választásunk, és mind a kettőt finomnak találjuk. Annak ellenére is, hogy kicsit szokatlanok.
Ezek ugyanis reformédességek – a házi gyümölcsteához is kókuszvirág cukrot kaptunk –, van cukor-, tojás- és lisztmentes termék is bőven, bár az nem egészen egyértelmű, hogy melyik melyik. Kicsit tömörebbek ezek a sütemények, mint Zsófi és Brigi termékei, de tekintve az alapanyagokat, ezen nincs mit csodálkozni.
A laktózmentes nálunk is megoldható, de a glutén teljes kizárása nehéz ügy, mert a többi terméktől teljesen elkülönített helyen kellene csinálni őket – magyarázzák, amikor afelől érdeklődök, hogy ők hogyan tartják a lépést a mostani egészségtudatos trendekkel.
Mint kiderül, cukormentes cupcake is található a kínálatukban (xilitet és eritritet használnak), de a többi süteményük sem émelyít. Zsófi cukrász létére nem édesszájú, és a vásárlók visszajelzéseiből úgy vették észre, hogy a magyarok úgy általában nem azok. Sokan örülnek, ha könnyű, nem agyoncukrozott finomságokat ehetnek, melyekben a gyenge minőségű hozzávalók íztelenségét próbálják cukorral kompenzálni. Persze a jó süteménynek meg is kérik az árát, a cupcake is 400-500 forintnál kezdődik, ezt pedig nem lehet mindenhol és mindenkinek lenyomni a torkán.
A nővérek a gyenge a süteménykínálat miatt korábban próbálkoztak a színházak büféivel. Briginek sikerült is megegyezni néhány üzemeltetővel, de egyedül az Operában vitték a cupcake-et, máshol nem nagyon. A látogatók megmaradtak a már ismert és persze olcsóbb perecnél, a kókuszgolyónál és a pogácsánál, pedig Nagy-Britanniában a színházi kultúra része az evés-ivás. Az emberek pezsgőznek az előadás előtt, a szünetben pedig finom falatokat esznek, itthon viszont a színházjegyek relatíve magas ára, a büfében tapasztalható tumultus és kényelmetlenség miatt ennek nem alakult ki a kultúrája.
Sonkolyék saját kávézót vagy cukrászdát még nem akarnak nyitni. Szerintük nem érné meg. A velük egy hajóban evező fiatal „sütiseken" is azt látják, hogy küszködnek. A lányok kezdő vállalkozókként eddig minden hasznot visszaforgattak, lassan, de biztosan építkeznek és remélik, hogy a cupcake ugyanolyan népszerűvé válik, mint néhány éve a macaron, és az sem baj, ha egyre többen lesznek a magyar piacon.
A cupcake üzlet egyediségét és sikerét ugyanis az ízkombinációk adják meg. A lányok a hagyományos angol ízek mellett a magyar cukrászhagyományokat is képviseltetik a palettán. Jelenleg nagyon népszerűek a gyümölccsel töltött sütijeik, melyekhez a lekvárt Zsófi készíti el friss gyümölcsből, de van Feketeerdős és Rákóczi túrós cupcake-jük is. A jó alapanyag beszerzése Magyarországon is megoldható, mindent itthon vesznek, ha lehet, kifejezetten hazai termékeket választanak. A mascarpone például szarvasi.
Brigi szerint Nagy-Britanniában is érdemes lehet megkóstoltatni a magyaros ízeket. Meggyet például az angolok is használnak, de inkább csak díszítésként, fahéjjal sem kombinálják, ami nálunk viszont teljesen megszokott és valószínűleg a britek is szeretnék. Amit viszont a magyarok nem ennének meg, az a kint nagyon népszerű puncsos cupcake. „Erről itthon mindenkinek a szörnyű puncsszelet jutna az eszébe" - mondja Brigi, és bőszen bólogatok, majd asztalt bontunk és beosonok a szerkesztőségbe három csodás cupcake társaságában, amit ebéd után mégiscsak közkinccsé teszek, a kolléganők nagy örömére. Kisebb vita támadt, hogy a málnás vagy a feketeerdős-e a finomabb, de abban mind egyet értetünk, hogy a következő hetekben kénytelenek leszünk több helyet is tesztelni.
