Citromos illatú kakukkfű, after eight-ízű menta, gyümölcsparadicsom, édes csili és még számtalanféle fűszernövény palántájába botlik – majdhogynem szó szerint – az, aki Domonyai András erkélyére kilép.
Az irodában is a zöld az úr: világító keretbe foglalt edényekben palánták zöldellnek. Gyümölcsmenták, fahéjbazsalikomok, vadoregánó, nemespetrezselyem és társai. A speciális berendezésben élő növényeket élőhelyük klímájához hasonló miliőben teszteli a gasztrobotanikus. De a múlt évben az irodától távol, Kenyában, egy magyar árvaházban magyar tájfajtákkal kertet épített, és újabb ehető fajták után kutatott. A MonJardin! projekt tehát nagyon sokrétű, egy szervező elv van, ismerjünk meg és termesszünk különleges ehető növényfajtákat.
Az, hogy mi a különleges, egészen relatív. Kínában sok helyen nem ismerik a bazsalikomot, ellenben kiválóan használják a zsázsát. Mi ismerjük a bazsalikomot, de azt már aligha, hogy létezik olyan fajtája, amelyből remek „spenót” készíthető. Hagyományos ételeinkhez is használunk kakukkfüvet, de nem tudjuk, pontosan milyet, noha többtucatnyi létezik belőle, különböző illóolaj-tartalmúak, eltérő karakterűek. Az oregánó is többféle fajtát jelent, közte az olasz ételekhez kívánkozót, de van belőle kevésbé fűszeres is, amiből üde, lágyan zamatos főzelék készíthető. A gasztrobotanikus hosszan sorolja a példákat, és közben lelkesen kóstoltatja a fűszernövényeket. Ananászmenta levelét például, vagy dióízű rukkolát.
– Legalább hatvanezer ehető növény él szerte a világban, miközben általános, hogy a helyiek mindössze 30-50-félét ismernek és esznek meg ezek közül –mondja Domonyai András, érzékeltetve, hogy az ember mennyire nem él a természet kínálta lehetőségekkel. A MonJardin! projektet is az ismeretterjesztés szándéka hívta életre, és pillanatok alatt kiderült, hogy van igény a tudásra, a potenciális fogyasztók ki vannak éhezve az újdonságokra, az új ízekre. Már az első blogbejegyzés híre futótűzként terjedt, az olvasók rácsodálkoztak, hogy milyen sokféle paradicsom létezik. Mert nem növénykísérletekről és fajták keresztezéséről van szó, hanem meglévő növények újrafelfedezéséről, és bevezetéséről a magyar gasztronómiába, sőt a világgasztronómiába.
