A szürke árnyalata
|
A szürkeállomány agysejtjei nem is szürkék
Denis Balibouse / Reuters |
Az agy szürkeállományát képező sejtek a nevükkel ellentétben nem szürkék, hanem inkább áttetszőek, de a tömörülés miatt szürkés színűnek tűnnek. Más sejtek viszont tartalmaznak pigmenteket, méghozzá feketét. Ezek olyan neuronok, melyek a mozgásért felelősek. A Parkinson-kórban szenvedőknél ezek a sötét melaninnal színezett sejtek halnak el.
Öröklött vagy szerzett intelligencia
Az, hogy az intelligencia 70 százalékban örökölhető, nem azt jelenti, hogy az egyén intelligenciája 70 százalékban a génjein múlik.
Ha két ember, akik nem állnak egymással rokoni kapcsolatban, de azonos körülmények közt nőnek fel, és kitöltik ugyanazt az intelligenciatesztet (amelyen az egyikük mondjuk 110, a másikuk 120 pontot ér el), az eredményeik közti különbség oka a genetikai eltérésekben keresendő. Az intelligenciaszintet a környezeti hatások és a genetikai örökség együtt határozza meg.
A gének a környezeti hatásokra reagálva aktivizálódnak, vagyis a felmenőktől öröklött képességek, mint lehetőségek lappanganak az emberben, és attól függően bontakoznak ki, hogy a külső hatások mennyiben erősítik vagy gátolják ezeket. Ám az is igaz, hogy magasabb veleszületett intelligenciával a környezeti hatásokra is másképpen reagál az ember, egy adott problémára például több megoldást talál.
Beck figyelmeztet rá, hogy az intelligenciahányados nem egy abszolút mennyiség. Az, hogy valaki egy IQ-teszten 130 pontot ér el, nem jelenti azt, hogy minden kétséget kizáróan zseni, de az megállapítható, hogy intelligensebb, mint ugyan azt a tesztet kitöltők 97,5 százaléka – a 130-as IQ már kiemelkedőnek számít.
Női agy, férfi agy
 |
Az agy képes alkalmazkodni a környezeti hatásokhoz
Rédei Ferenc / Népszabadság/archív |
Az agy anatómiája rossz érv a nemi sztereotípiák igazolására. Statisztikailag a férfiak nem okosabbak, mint a nők. Egy nagyon intelligens és egy különösen ostoba férfi agyműködése közt nagyobb különbség van, mint egy átlagos férfi és egy átlagos női agy között. Abban ugyan egyetértenek a kutatók, hogy bizonyos agyi funkciók fejlettségében van megfigyelhető különbség a férfiak és a nők között (például a sokat emlegetett térbeli tájékozódás képessége), azonban ezek a különbségek nem annyira eleve elrendeltek, inkább környezeti hatásokra adott genetikai válaszok, melyek öröklődnek és generációról generációra megerősödnek mindaddig, amíg a társadalmi felépítményben nem történik változás.
A különbségek hangsúlyozása azért is veszélyes, mert megerősíti a sztereotípiákat. A tudományban ezt sztereotípia-fenyegetésnek nevezik. A sztereotípia-fenyegetés eredményeként egy olyan helyzetben, amikor az alany igazolhatja a csoportjával kapcsolatos negatív sztereotípiákat, önkéntelenül is alul fog teljesíteni. Ha például a lányoknak azt tanítják az iskolában, hogy az ő matematikai képességeik eleve gyengébbek, mint a fiúké, akkor aszerint is fognak teljesíteni.
Különösen óvatosan kell bánni az evolúciós okokkal magyarázott különbségekkel is – figyelmeztet Beck. Ilyen például az a mítosz, hogy a nők azért kommunikatívabbak, mert amíg a férfiak az ősközösségben vadásztak, addig a nők a barlangban ücsörögtek a gyerekekkel és beszélgettek. Ezzel szemben a nők és a férfiak egyaránt naponta 16 ezer szót ejtenek ki a szájukon, tehát nem igaz, hogy a nők beszédesebbek.
Ugyanakkor a két nem agyának felépítése között valóban vannak különbségek. A férfiak agya nagyobb, ugyanakkor a nők kéregállománya vastagabb és barázdáltabb. A nagyagy agyféltekéi közti kapcsolat a nőknél erősebb, míg a férfiagyban a nagyagy és a kisagy kapcsolódik jobban. A nőknek a hippokampusza (amely nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában) nagyobb, a férfiaknak az amygdalájuk. A amygdala a limbikus (határkérgi) rendszer része, melynek elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában. Ám ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a férfiak érzelmesebbek a nőknél, ezt ugyanis többek közt az amygdala belső szerkezete, illetve a neurotranszmitterek (specializált kémiai hírvivő molekulák) és az idegsejtek érzékenysége határozza meg.
Az agy képes alkalmazkodni a környezeti hatásokhoz a viselkedés révén, függetlenül attól, hogy női vagy férfi koponyában van-e. Így a társadalmi struktúrák hatnak az agy szerkezeti fejlődésére.
Okosító ételek
|
Nem a növényi tápláléktól leszünk okosabbak
Michaela Rehle / Reuters |
Néhány friss kutatás szerint a halolaj, illetve a polifenolok (fitokemikáliák) kis mértékben képesek lassítani az öregedési folyamatokat. De semmi több! – írja a német lap.
Jelen tudásunk alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a növényi tápláléktól az ember okosabb lesz. Az idegrostok kifejlődéséhez zsírra és fehérjére is szükség van. Mindent, amit megeszünk, elsőként az agy próbálja hasznosítani. Ha nem kapja meg a bevitt tápanyagból azokat az anyagokat, amelyekre szüksége van, gondolkodó szervünk arra is képes, hogy más szervekből vonja ki őket. Ám az agyba korántsem jut el minden anyag, mely az emésztőrendszerből a véráramba kerül. Erről az úgynevezett vér-agy gát gondoskodik, ami az agyi hajszálerek sejtjeinek szoros kapcsolódása. Az a feladata, hogy megakadályozza a káros anyagok bejutását az agyszövetbe, ugyanakkor az idegsejtek tápanyagokkal való ellátásáért is felelős, mégpedig optimális mennyiségben. Ám vannak olyan anyagok, melyek átjutnak ezen a szűrőn és képesek alaposan befolyásolni az agy teljesítményét – ilyen a koffein és a kábítószer.
Nem tudunk egyszerre több dologra figyelni
A multitasking illúzió – mondja Beck. A tudatot nem arra „találták ki", hogy egyszerre több feladatot kezeljen. Amit multitaskingnak nevezünk, a figyelem gyors váltogatása az egyes feladatok között, de ez a pontosság kárára megy, illetve információveszteséggel jár. Hogy ki milyen jól tudja kezelni az ilyen helyzeteket, az attól függ, milyen gyorsan tudja váltogatni a fókuszpontját, de mivel ez igen fárasztó dolog, sokáig nem lehet hatékonyan végezni egyszerre két vagy több feladatot.
Beck példának azt hozza fel, amikor valaki a konyhában a rádiót, a nappaliban pedig a tévét járatja. Ha ki-be szaladgál a helyiségekből, fel tud fogni mind a két adásból annyit, hogy a hiányzó részletektől függetlenül is tudja, miről szól a műsor, ám ha megáll középen a folyosón, ahol egyforma hangerővel árad felé két irányból az információ, csak halandzsát hall.
Az agy persze képes egyszerre több parancsot teljesíteni, hisz sok tevékenységünk komplex munkát igényel, de ezeket nem a tudatunk irányítja.
Bal-jobb dominancia
Az igaz, hogy a két agyfélteke különböző feladatok ellátásáért felelős, de ez nem azt jelenti, hogy egymástól függetlenül dolgoznának. A két félteke közti kommunikációt egy vaskos idegnyaláb teszi lehetővé. S bár az egyes feldolgozó hálózatok egy adott féltekéhez tartoznak (a beszéd többnyire a balhoz), ez nem jelenti azt, hogy adott feladat elvégzése közben a másik félteke tétlen lenne. Az agy mindig egységként működik, és egyik félteke sem dominálja a másikat.
