Sok kapcsolatra jellemző a két fél közötti hatalmi csatározás, amelyben (tudattalanul) megoldatlan gyermekkori problémáikat játsszák le egymással. Éppen az vezet tehát érzelmi zavarokhoz, pszichoszomatikus betegségekhez, alávetettséghez vagy akár szerfüggőséghez, hogy nem tudják magukat pozitív függőségbe hozni másokkal. Nagyon gyakran összetévesztik a függőséget a szeretettel, szerelemmel. Nem feltétlenül jelenti azt, hogy szeretünk valakit, ha vonzódunk hozzá, és nem tudjuk elengedni.
Az irodalom és a filmművészet is sokat foglalkozik a függő személyiség problémakörével. Az alávetettség és a romboló függőség gyakran jelenik meg borzongató
alkotások témájaként, amire híres példa Alfred Hitchcock Psycho című filmje. A hétköznapokban mindenki többé-kevésbé a függőséggel küzd, így sokakat megszólít ez a téma, mivel csaknem mindannyian észrevesszük a jeleit magunkon vagy másokon.
Sok felnőtt gyermeki szinten áll érzelmi téren, és ez az egyébként értelmes emberek – magas beosztású tudósok, gazdasági vezetők és politikusok – számára is gyakran rendkívül negatív következményekkel jár.
Az ember azért megy tanácsadásra vagy terápiára, mert szenved az érzelmi problémáitól, amelyek hátterében gyakran –nem mindig tudatos – függőségi problémák állnak. Ha a függőségi mintázatok az egész életet felölelik és tartósan meghatározzák, akkor dependens (függő) személyiségzavarról beszélünk. Ezt leginkább a szerfüggő betegeknél látjuk, de a pszichoszomatikus betegségeknél, a szorongásos zavaroknál vagy a depressziós kórképeknél is gyakran előfordul. A mai társadalomban rendkívüli mértékben elterjedt probléma a romboló jellegű függőség, és egyre nagyobb gondot okoz. Az érzelmi zavarok előfordulásának gyakorisága ugyanúgy növekszik, mint a szenvedélybetegségeké. A szülőknek ugyanúgy egyre nehezebb gond nélkül leválni a családról, amelyben felnőttek, mint kamasz gyermekeiknek. Ebben meghatározó szerepet játszik a bűntudat, az elkényeztetés, a rosszul értelmezett segítség és az érzelmi rászorultság.
Szakmai berkekben túlságosan ritkán veszik figyelembe a családokban előforduló érzelmi visszaélés problematikáját, holott éppen ez a destruktív függőség oka.
A dependens személyiségzavar a Grimm-mesegyűjtemény A libapásztorlány című meséjében is viszontlátható, amely ezért projekciós felületet nyújt a zavar feldolgozásához. Könyvünkben nem a mese mélylélektani megfejtése, hanem a személyiségzavar leírása áll a gyújtópontban. Így jól követhetően fogunk eljutni a zavar kialakulásától a megjelenési formáján és lefolyásán keresztül a megoldási lehetőségekig, miközben számos valódi eset példája fogja színesíteni a magyarázatot. […]
A KÖZÉPÚT MEGTALÁLÁSA... AVAGY BOLDOGAN ÉLTEK, AMÍG MEG NEM HALTAK ALFEJEZET (A MESE VÉGÉNEK ÉRTELMEZÉSE)
Minden embernek szüksége van harmóniára, tökéletesedésre, megváltásra, egységre stb. A mesében a királyfi és a királylány nászát soha nem szabad úgy érteni, hogy az ideálisan egymást kiegészítő partnerek találkoztak össze. A libapásztorlány nem találja meg „álmai férfi ját” – akkor sem, ha az után sóvárog, és attól reméli a megváltást.
A mesék túl őszinték és realisták ahhoz, hogy ily módon félreértsük őket. A királylány és a királyfi nászát tehát szimbolikusan kell értenünk, ahogyan szoktuk.
Újra fel kell idézni, hogy egyetlen személyről van szó, aki továbbfejlődik. A libapásztorlányból hiányzott a férfi oldal, amely a célorientációért, a tetterőért, az akaratért és az önérvényesítő képességért felelős. Ezeket ki kell bontani, és integrálni kell a személyiségbe. Ahogyan tehát a kínai jin és jang harmonikusan egyesíti a férfi - és a női oldalt, úgy sikerül az embernek elhagyni a libapásztorlány szerepét, és valóban királyi rangra emelkednie, ha ezek a részek megtalálhatók és kifejlődtek az ember személyiségén belül.
Most értjük meg, hogy természetesen minden egészséges személyiségben szükség van függő részekre is, például azokra a lágy részekre, amelyek a szeretőképességet alkotják: ez a mély részvétre való készség, az a vágy, hogy gondoskodjunk másokról, illetve hogy a bukást is vállalva belemenjünk valamibe – ezek olyan képességek, amelyek elengedhetetlenek a lelki érettséghez és a boldog élethez.
Aki kapcsolatban él, az egyben függő helyzetben is van, ahogyan cikkünk elején már megállapítottuk. Sebezhetővé teszi magát, és rá van utalva az összes ember pozitív előjelű együttműködésére, akik az adott közösséget alkotják.
Szülői kötelék
Heinz-Peter Röhr Kiút a függőségből – Ha gúzsba köt a szülői háttér című könyve A libapásztorlány című Grimm-mesét használva vezérfonalként, feltárja a kóros függőség mint pszichés probléma, sőt súlyosabb esetben betegség mögötti rejtett mozgatórugókat. Arra keresi a választ, hogy miért engedik olyan sokan, hogy kihasználják őket, és miért vallanak makacsul ismétlődően kudarcot a magánéletükben és a karrierjükben? Heinz-Peter Röhr német terapeuta évtizedek óta praktizál, könyvei is a gyakorlatból merítkeznek.
