galéria megtekintése

Kevés a nevelőszülőnek alkalmas jelentkező

3 komment


Pap Nikoletta
NOL

Stoppoló papírkarton gyerekek jelentek meg pénteken a főváros terein, náluk egy tábla: Oda, ahol szeretnek felirattal. Az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampányával a szüleik nélkül élő, nehéz sorsú gyermekekre hívja fel a figyelmet.

A 400 kartongyerek-páros azt a csaknem 400 gyermeket jelképezi, akiknek az SOS Gyermekfalvak adnak családot a nevelőszülő-hálózaton keresztül Kecskeméten, Kőszegen és Orosházán. A nevelőszülőknél a gyerekek testvéreikkel együtt maradva, családként nőhetnek fel. A fiatalok fejlesztőprogramok, táborok és kulturális programok révén is esélyt kapnak az SOS-től, hogy bepótolhassák az életükből addig kimaradt dolgokat.

Pótolnivaló pedig bőven akad. Magyarországon mintegy 22 ezer gyermek nem a vér szerinti szüleivel él. Ők olyan veszélyeztetett gyerekek, akiket a hatóságok kiemeltek a családi környezetükből, mivel az valamilyen okból (gyakran bántalmazás vagy hosszú ideje tartó elhanyagolás miatt) nem alkalmas a kiskorúak egészséges testi-lelki fejlődésének biztosítására. A gyermekvédelmi gondozásba vett magyarországi gyerekek száma arányosan nem tér el az európai átlagtól. Jelenleg a gondozásba vettek 60 százaléka él nevelőszülőknél, s mivel további 140 ezren élnek olyan körülmények között, hogy akár ki is emelhetik őket a családból, a nevelőszülői hálózatot folyamatosan bővíteni kell.

 

Ám mint Gosztonyi Gábortól, az SOS Gyermekfalvak ügyvezető igazgatójától megtudtuk, Magyarországon kevés a nevelőszülőnek jelentkező felnőtt. A megfelelőségnek számos törvényileg meghatározott kritériuma van, s az egyik legfontosabb a pszichológiai alkalmasság.

– A családjukból kiemelt gyerekek traumatizáltak, és a nevelőszülő feladata, hogy ezen átsegítse őket, segítse a a beilleszkedését, és esélyeket teremtsen a képességei kibontására – mondja Gosztonyi Gábor hozzátéve, hogy a jó nevelőszülőnek érzelmileg arra is képesnek kell lennie, hogy elengedje az akár évekig vele élő gyerekeket.

– A rendszernek nem az a célja, hogy a gyerek ott maradjon egészen a nagykorúságáig. A gyerek a legjobban a saját családjában tud nevelkedni, és mindegyiküknek az a legjobb, ha visszakerülhet a vér szerinti szüleihez, amint erre mód és lehetőség nyílik – ­ magyarázza az ügyvezető igazgató.

A nevelőszülő nem fogadja örökbe a gyermeket, általában a gyámja sem lesz, de számos olyan gondviselői, nevelői jogosítvánnyal rendelkezik, amitől a vér szerinti szülőt megfosztják. A nevelőszülői státusz rengeteg felelősséggel jár, éppen ezért a rendszerbe való bekerülés egy hosszadalmas kiválasztó és felkészítő folyamat révén valósulhat meg.

Mint Gosztonyi Gábor elmondta, az országban körülbelül öt és fél ezer nevelőszülő van, ebből 80 az SOS Gyermekfalvakban dolgozik nap mint nap, 24 órában azon, hogy a gyerekek visszakaphassák a jövőjüket. Az anyák napi figyelemfelhívó kampány keretében a következő hetekben a város legmeghökkentőbb pontjain ütközhetünk bele a papírkarton-gyerekekbe. A gerillaakcióhoz hírességek is csatlakoztak, akik a figurákkal készített közös fotóikat feltöltik majd a Facebook-oldalukra, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak munkájára. Csatlakozni nem tilos.

SOS anyák 6-8 gyerekkel

Az SOS Gyermekfalvakat Hermann Gmeiner indította útjára 1949-ben, Ausztriában. Az akkor forradalminak számító megoldás lényege az volt, hogy a II. világháború után szülők, gondviselők nélkül maradt gyerekek tömegeit ne árvaotthonokba helyezzék el, hanem a szintén nagyszámú háborús özvegyeknél leljenek menedékre. Ezeket az asszonyokat hívták SOS anyáknak, az ő háztartásaikban akár 6-8 gyermek is nevelkedett családi környezetben. Mára 133 országban közel 500 SOS gyermekfaluban 72 000 gyermek és fiatal talál szerető gondoskodásra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.