galéria megtekintése

„Attól cigány egy étel, hogy én készítem el”

0 komment


Czene Gábor

Sokak asztalára csirkemell helyett gyakran csak far-hát vagy szárny kerül. Sebaj, roma gasztrobloggerek szerint abból is lehet jót főzni.

Hogy mi az a cigány konyha? Nagyon jó kérdés, én is évek óta ezen töröm a fejem – nevet Tonté Barbara (Bara). – Ma már nem fárasztom magam azzal, hogy egy mindenki által elfogadott választ találjak. Attól cigány egy étel, hogy cigányként én készítem el. Szóval, ha éppen mandulás zabpelyhes kekszet csinálok, akkor az cigány sütemény lesz, és kész.

A technológiát és az elkészítés módját nézve – veszi át a szót Zsani (Budai Zsanett) – a cigány konyhának a tradicionális paraszti konyha a gyökere. Csak éppen egyszerűbbek az eszközök, szegényesebbek a felhasznált alapanyagok.

Bara és Zsani, a két roma gasztroblogger között sok a hasonlóság. Mindketten a harmincas éveikben járnak, mindketten Csongrád megyéből valók: Bara Szegedről, Zsani a Hódmezővásárhelyhez közeli Mindszentről. Mindketten úgynevezett romungró, azaz „magyar cigány" családban születtek. Mindketten egyetemet végeztek és a közigazgatásban dolgoznak, pályafutásuk során nagyrészt romaüggyel foglalkoztak.

 

A Romani Gastro néven futó honlapjukat kultúrmissziónak is felfogható hobbinak tekintik. Lehet azon vitatkozni – írják bemutatkozásukban –, hogy létezik-e roma gasztronómia, de nem érdemes. Aki valaha is ízlelte, az pontosan tudja, hogy habár néhány kivétellel ugyanazokról az ételekről beszélünk, mint amit mindenki ismer, mégis minden más. Mottójuk: „Hagyományosan. Másképp."

Bara (balra) és Zsani előkelő alkalmakra is szívesen vesz szakácskötényt, de számukra az otthoni konyha az első
Bara (balra) és Zsani előkelő alkalmakra is szívesen vesz szakácskötényt, de számukra az otthoni konyha az első
Szabó Miklós / Népszabadság

Egyikük sem fakanállal a kezében született. Bár gyerekként rendszeresen megfordultak a konyhában, csak azt követően tanultak meg főzni, hogy elhagyták a szülői házat. ­Bara például egy évig élt Brüsszelben, és a honvágy miatt kezdett próbálkozni a hazai ízekkel. Zsani a nemzetközi konyhától indulva jutott el a hagyományos receptekig.

A Romani Gastro azért jött létre, hogy fórumot teremtsen a cigány konyha iránt érdeklődőknek, enyhítse a romák és a nem romák közötti feszültségeket, de fontos feladatának tekinti azt is, hogy az ország legtávolabbi pontjairól is begyűjtse a recepteket. A bloggerek nem csupán hozott anyagból dolgoznak, a tradíciókra építve tág teret engednek a fantáziának. Bara kitalálta például a töltött káposztával töltött rétest, ami – tanúsíthatjuk – tejföllel meglocsolva különleges ízélményt nyújt.

Ahogyan a többségi, magyar gasztronómiának reagálnia kell az újonnan jött igényekre, ezt a roma gasztronómiának is meg kell tennie. Különben eltűnik: összeolvad azzal, ami körülveszi – hangsúlyozzák blogjukon. Zsani az utóbbi időben, ahogyan mondja, „eléggé rápörgött a fenntarthatóságra". Nehezen viseli, hogy rengeteg ennivaló végzi a szemétben.

A Romani Gastro igyekszik megszüntetni a pazarlást. A csirkének legtöbben a mellét és a combját kedvelik, a szegényeknek gyakran csak a kevésbé nemes részek jutnak. A bloggerek a szükségből próbálnak erényt kovácsolni, receptjeikkel megszerettetni a szárnyat, a far-hátat és a belsőségeket is.

Ha nem is túl nagy számban, alakult néhány speciálisan cigány étterem az országban. A két roma gasztroblogger azonban jelenleg nem tervezi, hogy vendéglőt nyitna. „Engem nem vonz az éttermi munka. Túlságosan egyhangú, idővel napi rutinná válik, kevés teret enged a kreativitásnak" – magyarázza Zsani.

A bloggerek leginkább barátoknak és ismerősöknek főznek, de szívesen közreműködnek konferenciák menüjének összeállításánál is. Több jótékonysági szervezetnek is segítenek önkéntesként, de gyakran vesznek részt gasztronómiai programokon, amelyekről fényképekkel és videókkal tarkított bejegyzésekben számolnak be.

Most éppen nagy munkában vannak. Főznek, írnak, fotóznak – készül az első könyvük, és várhatóan még az idén megjelenik. Ígérik: nem lesz szokványos receptkönyv. Barát és Zsanit megismerve erre fogadhatunk is.

Bara-féle töltött káposztás rétes

Hozzávalók:

1 kg apró káposzta (vagy kevesebb)
0,5 kg darált hús–füstölt hús (lehet oldalas, füstölt libaszárny stb.)
1 közepes fej hagyma
1/2 üveg lecsó vagy paprika, paradicsom
só, bors, pirospaprika
réteslap
olaj
tejföl

Az előkészítéssel kezdem, átmosom az apró káposztát, majd lecsepegtetem. Ezután összeállítom a tölteléket: lepirítom a hagymát (0,5 kiló húshoz 1 közepes fej), majd hozzáadom a darált húst. Ízlés szerint fokhagymát, sót, borsot és pirospaprikát. Jó alaposan eldolgozom, hogy egy viszonylag egynemű masszát kapjak. Én nem szoktam tojást adni a töltelékhez, de ártani nem árt. Veszek egy lábast, és pici zsírt vagy olajat öntök bele. Rárakom az apró káposzta 1/3-ad részét, a lecsót, a füstölt húst (ez lehet kolbász, tarja, oldalas stb.), majd a darált húsos keveréket, és így rétegezem tovább.

Ha készen vagyok, akkor felöntöm vízzel, és lassú tűzön készre főzöm, ez lesz a rétesünk tölteléke. Vigyázni kell, hogy ne legyen leveses, főzzük el jól a vizet róla. A réteslapokat egy tiszta és nedves konyharuhára rakom, majd egy ecset segítségével zsírral vagy olajjal bekenem. Megszórom zsemlemorzsával és eloszlatom rajta a tölteléket, majd a ruha segítségével feltekerem. Tejföllel kenem le a tetejét, majd készre sütöm. Tipp: Ha fogpiszkálókat szúrok a feltekert rétesekbe, akkor ropogósabb lesz a tészta!

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.