A csimpánz gazdája, Patrick Lavery szerint azonban Tommy nagyon jól érzi magát, jó sora van. Mint mondja, ő és neje, Diane, évtizedek óta foglalkozik csimpánzokkal. Tommynak pedig kábeltévéje is van és imád rajzfilmeket nézni. Egy másik interjúban a férfi azt állította: nem igaz, hogy Tommy lakhelye pici, igen tágas, melyhez egy kinti kifutó is kapcsolódik. Állítása szerint a szállás megfelel a szövetségi előírásoknak, és sokkal jobb, mint ahol korábban élt.
A Nonhuman Rights Project és Steven Wise azonban úgy gondolják, Tommyt törvénytelenül tartják fogságban és jobb helye lenne egy floridai rezervátumban. A szervezet a meghallgatáson rámutatott: New York nem korlátozza a jogilag cselekvőképes személyek jogait, és hogy volt már példa házi állatok jogalanyként való elismerésére, ahogy a nem emberi entitásoknak, például vállalatoknak is kiterjesztett jogaik vannak.
Azt természetesen nem állítják, hogy a csimpánzok emberek volnának, azt azonban igen, hogy őket is megilletik bizonyos alapvető jogok. Mint mondják, több kutató is bebizonyította már, hogy a csimpánzok autonóm, öntudatos, intelligens és érzelmileg nagyon összetett élőlények, akik ugyanolyan szenvedéssel élik meg a magányos elszigeteltséget, mint az emberek. Az ügyvéd a beszédében a csimpánzok magántulajdonként való kezelésére világított rá. A per során felemlegette azt az 1772-es, angol esetet is, amikor egy amerikai rabszolga, James Somerset elszökött a gazdájától Londonban. A habeas corpus, azaz a vádemelés nélküli fogva tartás tilalmára hivatkozva a bíróság elrendelte Somerset szabadon bocsátását, és kiemelte, hogy a férfi nem tárgy, hanem személy.
|
A kétéves Do do egy kölyöktigrist etet a bangkoki Samut Prakan Állatkertben Fotó: REUTERS/Sukree Sukplang |
Ítélet 4-6 hét múlva várható, és amennyiben Wise sikerrel jár, akkor az ügyvéd másik három New York államban élő csimpánz szabadon engedéséért és egyéb állatok jogaiért is harcba fog szállni.
Kis lépések, annál nagyobb ellenállás
Nem ez az első törekvés arra, hogy elismerjék az emberszabásúak élethez és szabadsághoz való jogait. 2005-ben az akkor 23 éves Suíça, a Salvador Állatkert csimpánza vigasztalhatatlanná vált társa, Geron halála után és depressziós lett. Állatvédők megpróbálták elérni, hogy a majmot egy számára jóval nagyobb mozgásteret biztosító rezervátumba szállíttassák, ám Suíça még az eljárás alatt elpusztult.
2008-ban a spanyol parlament támogatta a Főemlősprojekt (Great Ape Project) feltételeit. Utóbbit Peter Singer és Paola Cavalieri filozófusok indították el 1994-ben. Azzal érveltek, hogy a „nem humán emberszabásúaknak” is, mint a csimpánzok, a gorillák, az orangutánok és a bonobók, joguk van az életre, a szabadságra és arra, hogy ne kínozzák őket.
|
Anfisa ablakpucolással szórakoztatja a Royev Ruchey Állatkert látogatóit a szibériai Krasnoyarskban Fotó: REUTERS/Ilya Naymushin |
2010-ben a brazil bíróság elutasította a Great Ape Project és a Greenpeace közös keresetét, amelyben Jimmyt, a Rio de Janeiró-i állatkert „művész” csimpánzát szerették volna kiszabadítani. Az akkor 27 éves állat több mint tizenkét éve élt egy 61 négyzetméteres ketrecben, és az állatkert előszeretettel mutogatta a látogatóknak, amint Jimmy fest. Az állatkert azzal védekezett, hogy a csimpánz nagyon jó körülmények között él, és sokat van emberi és majomtársaságban is. A bíróság döntése szerint ugyan a csimpánzok és az emberek DNS-ének 99,4 százaléka azonos, Jimmy mégsem ember, így tehát nem illetik meg emberi jogok.
Az eddigiek alapján tehát sokan úgy vélik, nagyon kicsi rá az esély, hogy a fellebbviteli bíróság ezúttal Wise-nak és a Nonhuman Rights Project szervezetnek ad igazat. „Ez a bíróságokat tekintve légüres tér” - mondta a BBC-nek Mary Cheh, a George Washington Egyetem jogászprofesszora.
A Princeton Egyetem professzora, Pete Singer, aki 1975-ben írt könyvet Az állatok felszabadítása címmel, azt mondja, még ha Wise nem is jár sikerrel, máris elért egy fontos célt: figyelmet kap az állatok fogva tartásának és jogainak problémája.